Hogyan nyerte vissza ősi nevét Gyula városa?
Dusnoki-Draskovich József kutatásai alapján eldőlni látszik a vita Gyula város nevének eredetéről. Eddig két verzió létezett, az egyik szerint a település neve a „gyula” méltóságnévből ered, a másik szerint viszont egy konkrét Gyulához köthető. A történészek jelenleg ez utóbbi felé hajlanak, úgy vélik egy középnemesi rétegből származó, hatalmában megerősödött személy (talán várnagy) volt a keresztapa. Az viszont biztos, hogy a város neve mindig csak ennyi volt, soha nem kapcsolódott hozzá semmilyen elő- vagy utótag, ahogyan ezt például a régi térképek is tanúsítják.
Azaz mégsem egészen… Az 1870-es évek elején, a királyi bíróságok szervezésével egy időben keletkezett gyakorlat szerint címerpajzsaikon és pecsétjeiken Gyula nevét elkezdték Békésgyulának vagy B-Gyulának írni (ahogyan az alábbi, akkoriból származó képeslapon is). Viszont a változtatás teljesen önkényes volt, „sem a város, sem a megye nem kérelmezte, sem a törvényhozás, sem a kormány soha el nem rendelte” – ahogyan ezt Scherer Ferenctől is megtudhatjuk.
Az 1870-es évek elején Gyulára költözött Jantsovits Emil, gyulai és orosházi országgyűlési képviselő, a Békés nevű újság első felelős szerkesztője, egyben Gyula város ügyésze volt az, aki annyira megunta már e gyakorlatot, hogy azt indítványozta, forduljon a képviselő-testület a belügyminisztériumhoz. Nem csak ő gondolta így, a testület közreműködésével megszületett a felterjesztés, egészen pontosan 1888. június 19-én.
Ezzel megkezdődött a három éven át húzódó jogi procedúra, melynek végén, 1891 szeptemberében a belügyminiszter arról értesítette a testületét, hogy Gyula nevéből elvétetik az a bizonyos Békés előtag. Ez így rendben is volt, bár ahogyan a Békés cikkéből kiderül, néhányan nehezményezték, hogy egyáltalán névváltoztatásnak merték nevezni a jogi aktust, hiszen valójában jogokba való visszahelyezésről volt itt szó.
„Idestova három éve annak, hogy Jantsovits Emil v. képviselő szépen megokolt indítványt adott be a képviselő testülethez az iránt, hogy Gyula városa ősi neve minden jelző nélkül épségben fentartassék, nevezetesen, hogy a felesleges „B.” vagy „Békés” előszó, melyet nemcsak magános emberek, hanem hivatalok is használtak, elejtessék. A képviselő testület egyhangúlag elfogadta az indítványt és ezzel egy végnélküli hivatalos eljárás indult meg a város, vármegye, belügyminiszter, akadémia sőt: a minisztertanács között is, ami elhúzódott három esztendeig, mig utoljára — midőn az aktahalmaz néhány kilogrammá nőtte ki magát, — a kormány minden kétséget eloszlólag meggyőződött az indítvány, illetőleg képviselő testületi határozat jogossága felül. A hivatalos lap keddi számában végre a következő kommüniké jelent meg! „Békés-Gyula város eddigi ezen elnevezése a f. évi 53,824. számú belügyminiszteri rendelettel „Gyula” névre változtattatott át.” Ezen közlemény megjelent szövegével szemben lehetne ugyan annyi megjegyezni valónk, hogy az nem felel meg a ténynek, amennyiben itt szó sem lehet név változtatásról, mert a „B -Gyula” és „Békés-Gyula” név egyszerű visszaélés volt, és jogi kifejezéssel élve csak is restitutio in integrum történt, de minden kicsinykedést kerülve, örülünk a „restituczió”-nak ily alakban történt ténye fölött is és csupán azon jogos óhajunkat nyilvánítjuk, hogy a „Gyula” ősi elnevezést most már magánosok és hivatalok egyaránt szíveskedjenek respektálni. A „B” vagy „Békés” jelző elejtése különben sem jár semminemű koczkázattal, mert a közlekedést közvetítő hivatalok, nevezetesen a vasúti állomás és a posta eddig is jelző nélkül „Gyulá”-t használtak és nem volt rá eset, hogy egyszerűen „Gyulá”-ra czimzett levél vagy vasúti küldemény máshová továbbittatott volna, inkább az történt meg, hogy a mozgó posta a „Békés-Gyula” néven expediáit küldeményeket, hirtelen „Békés Csabá”-nak olvasva, a szomszéd városban adta le.”
Fotók: Library Hungaricana/Békés Megyei Levéltár
