A főúri kényelem a szárnyasoknak is jár
Nem volt kicsi az izgalom, amikor megismertük az Almásy-kastély kiállítását tervező Szilágyi Gábor kurátor és Lukács Zsófia kiállítás-berendező iparművész óriási aranykalitkás ötletét. Hogy micsoda? Élő madarak egy kastélytörténeti kiállításon? Mondjuk a lelkesedés sem volt kisebb, főleg miután sikerült minden szükséges engedélyt beszerezni.
Az ötlet jogos, hiszen az állattartás (és nem csak a haszonállatoké) a kastély mindennapjainak része volt. Antonius Hueber ferences szerzetes – aki Harruckern Ferenc udvari papjaként teljesített szolgálatot – feljegyzéseiből és festményeiből feltételezzük, hogy a 17. századi gyulai uradalom díszes kertjében dámvadkert, fácános kert, több tó (külön-külön a hattyúknak, a halaknak, a rákoknak és a teknősöknek), valamint madárfogó háló is helyet kapott nyírt növénykunyhóval.
A báróné kedvelt időtöltése volt ezek látogatása. Ott ücsörgött a rokka mellett és nézte az állatok etetését.
Arról nem szól a fáma, hogy kanárikat akkoriban tartottak-e, de meglehet, hogy igen, hiszen a kis énekesmadarak háziasításába az 1400-as évek végén kezdtek bele a spanyolok. A nevük sem véletlen, a Kanári-szigeteken őshonos fajról van szó.
A kastélyban élő kanárikkal Hornya Norbi foglalkozik, ő mesélt a kis jószágokról.
„16 db kanárink van, narancssárga és citromsárga színben pompáznak. A napi menetrendjük minden nap reggel 9-kor kalitkatakarítással, friss élelem és természetesen friss, hideg víz biztosításával, valamint a fürdővizük cseréjével kezdődik.
A takarítást nyitás előtt végezzük el a megfelelő eszközökkel, az adott napon a takarítással megbízott kollégának ehhez persze be kell másznia a ketrecbe.
A madarak saját maguk állítják be (nyitvatartástól függően) az életritmusukat. A kiállítás készítői olyan világítást terveztek és szereltek a helyiségbe, ami követi a nap járását; nem hirtelen gyullad fel a lámpa, a napszaknak megfelelően folyamatosan világosodik, illetve sötétedik a mesterséges fény.
Speciálisan összeállított magkeveréket, emellett mindennap répából, salátából, almából, főtt tojásból összeállított táplálékot kapnak, a kellő vitamin- és fehérjebevitel miatt, emellett 5 naponta vitamin oldatot is adunk nekik.
A kanárik nagyon tetszenek a látogatóknak, csodálják őket és örömmel hallgatják a dalolásukat. Sokan kérdezik, várható-e szaporulat? Erre mi is kíváncsiak vagyunk (tojást már raktak, de még egy sem kelt ki), mindenesetre a kis kanárikat a kastély alkalmazottjai és látogatói is izgatottan várják.
A madaraink vidámak, dalolásznak, amiből arra következtetünk, hogy jól érzik magukat. A kiállítótér (nyitvatartáson kívüli) rendszeres és hosszú szellőztetésével is igyekszünk segíteni, hogy egészségesek és vidámak maradjanak.
Állatorvos természetesen többször látta őket, teljesen egészségesek, a kastély ornitológus barátja pedig időszakosan ellenőrzi a madarak állapotát.
Érdemes tudni róluk, hogy bányákban használták őket, ugyanis jók az érzékszerveik, hamar érzékelik a súlylégnyomást. Egy kanári átlagosan 25 évet él, a hímek nagyon területvédők, ugyanakkor hamar megszokják az embereket. Theodore Roosevelt, amerikai elnök kedvenc madarai voltak, aki kora nagy ornitológusa volt.”
Fotók: Tóth Ivett
