Bőrápolási tanácsokkal is segíti vásárlóit
A gyulai piac mindig tartogat kellemes meglepetéseket! Nem csak az áruválaszték, hanem az azokat kínáló termelők miatt is érdemes kijárni, mindig benne van a pakliban, hogy olyasvalakivel ismerkedjünk össze, akitől tanulhatunk valamit. Így jártam Boda Ferencné Katival is, aki saját készítésű szappanjait árulja itt, de emellett személyre szabott bőr- és szépségápolási tanácsokkal is ellátja vásárlóit.
Kati már 3 éve piacozik termékeivel, de egy személyes tragédia után kezdett igazán komolyan foglalkozni szappankészítéssel, hiszen ahogyan ő is mondta, kellett valami, ami segít mentálisan és anyagilag is átvészelni a nehéz időszakot. Ahogy látom, megtalálta azt a munkát, ami tökéletesen illik hozzá. Ahogyan a derűs, kedves hölgy rám nézett, egyből tudta, mire van szükségem. Először kicsit szkeptikus voltam – és ahogy kiderült, közel sem én voltam az egyetlen –, de tettem egy próbát. Mondhatom megérte, Kati meg szerzett egy lelkes vásárlót.
Civilben a dévaványai általános iskola védőnője és természetgyógyász is, hétvégente pedig a környék piacain árulja a házi készítésű szappanokat, heti váltásban szombatonként megtalálható Kisújszálláson, Törökszentmiklóson, vasárnaponta pedig Szarvason és Gyulán. A közeljövőben november 27-én, december 02-án, 11-én és 16-án lesz a gyulai piacon.
Katinak egy néni mutatta meg, hogyan kell a hagyományos főzött szappanokat előállítani – jelenleg ezt a módszert kombinálja az újabb hideg eljárással. A szappan sütőben készül, a végén a „finomságok” már hidegen kerülnek bele, megóvva ezzel az alkotóelemeket, olajokat a hő hatásától. 4 éve ilyentájt fogott bele a dologba, fél éves kísérletezés során jutott el a ma is alkalmazott készítési módig.
De hogyan is készül a jóféle házi szappan? – teszem fel a kérdést. – A kecsketejet, és a zsírokat, olajokat (hidegen sajtolt napraforgóolajat, olívaolajat, repceolajat, kevés sertészsírt, kecske- vagy birkafaggyút) lúggal 70–80C fokon 2–3 órán át főzöm, ez idő alatt a lúg „megeszi” a zsírt, szappanná alakul – meséli. – A teljes elszappanosodás után még kevés extraszűz olívaolajat, vagy más finom magolajat keverek bele, és valami egyéb „jóságot” (gyógynövényeket, iszapokat, fürjtojást) és illóolajat, ami további ápolókat visz a szappanba, illetve illatosítja azt. Kiöntöm formába, szilárdulás után használható. Ezen a hőmérsékleten a vitaminok, bőrtápláló anyagok kicsi része sérül csak, sok finom anyag marad a szappanban.
Az olajakat helyi termelőktől, az illóolajokat Eger környékéről szerzi be, a hozzávalók tehát szinte kivétel nélkül hazai őstermelőktől származnak. A szappan két fontos alapanyagával, a kecsketejjel és a fürjtojással is saját állatai látják el. Persze arra is kíváncsi voltam, miért éppen a kecske teje az, ami igazán jól használható a házi főzéshez. – A kecsketej és a növényi olajok csupa olyan összetevőt tartalmaznak, melyek hasznosak bőrünk számára. A kecsketej vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. Külön kiemelném a vitaminok közül az A-vitamint, melyből a kecsketej kb. 50%-kal többet tartalmaz, mint a tehéntej. Megtalálható benne a Q10 koenzim, és több mint 70 telítetlen zsírsav. Alacsony olvadáspontja miatt már 37 Celsius fokon behatol a bőr mélyebb rétegeibe. Elektrolit tartalma gyulladáscsökkentő, ezért külsőleg használva alkalmas a bőrallergia, ekcéma és kiütések enyhítésére. Nemcsak magas az ásványi anyag tartalma, de megegyezik a bőr védőrétegében találhatóakkal, így a belőle készült szappanok mindennapos használat alatt sem szárítják a bőrt. Enyhén lúgos kémhatású, így visszaállítja a bőr normál PH- értékét. – érkezik a tudományos igényű válasz.
Gyakorlatilag minden bőrtípusra találhatunk megfelelő szappant, a listában (ITT tölthető le) folyékony szappanok, folyékony tisztítószerek, marhaepével készülő mosószappanok, hajravalók és borotválkozáshoz való termékek is találhatók, igencsak baráti áron. Ráadásul az embernek nem kell saját magán kísérleteznie, lévén Kati szakképzett fitoterapeuta, emellett 25 év védőnői tapasztalatai segítik a diagnosztizálásban. Gyógynövényekkel 8 éve foglalkozik, amit lehet a saját kertjében termeszt, amit meg nem, azt a szomszédtól vesz meg.
Mindig igyekszik újítani, nagyon odafigyel vásárlói igényeire. A „Kívánság szappan” a mezőtúri úszómester kérésére készült először, és Holt-tengeri sóval készülő termékekkel is úgy kezdett el foglalkozni, hogy volt egy érdeklődő úriember, aki egy izraeli kibucban dolgozott, de miután hazajött nem jutott hozzá az ott megszokott holt-tengeri sóval készülő tisztálkodószerekhez.
A neten viszont senki ne keresse, Kati a személyes kommunikáció és a pontos, személyre szabott ajánlások híve. – Lehet, ha jelen lennék a világhálón, több szappant tudnék eladni, de lehet, hogy a vásárlóim nem örülnének annak, amit megvettek – mondja. A dolog érthető, nyilván könnyű rosszul választani, ha az ember nem ért hozzá.
Fotók: Tóth Ivett
