Lovak, színészek, tornászok, teniszezők és úszók
A D. Nagy András által szóra bírt épületek közül a Szent József templom melletti szoborfülke és a pandúrlaktanya után harmadikként egy olyat veszünk szemügyre, amelybe majd mindenki eljut, ha Gyulán jár: a Várfürdő lovardáját.
Az 1833-ban épült klasszicista stílusú lovarda kivitelezése, hasonlóan sok más fontos gyulai épülethez, id. Cziegler Antal uradalmi építész nevéhez fűződik, aki a Bárdos-hídon és számos magáningatlanon kívül mintegy 25 templomot épített a környéken. Az eredeti cikkből megtudhatjuk, hogy a lovarda „Téglalap alaprajzú kontyolt nyeregtetős épület, eredetileg zsindely fedésű volt. Az épületet oromzatos timpanon zárja, melynek középrészére az építés évszámát írták fel római számmal.”
1852-ben Erkel János uradalmi igazgató és sógora, Farkas Zsigmond nyári színházzá építette át. Nem csak a kor mércéjével mérve volt kimondottan tágas teátrum, az 1000 férőhelyes nézőtérrel, a karzattal és a tíz páhollyal ma is megállná a helyét. Szükség is volt rá, lévén Gyula fontos helyszíne volt a magyarországi színházi életnek, illetve a mai napig az, hála a Várszínháznak. Csak egy példa: a Havi Mihály, Szabó József és Kaczvinszky János vezette alföldi dal- és színésztársaság Erkel Ferenc dirigálásával és Schodelné felléptével adta itt elő Mayerbeer „Próféta”-ját 1852-ben.
Az épület itt áll:
A II. világháború után tornacsarnokként működött, később teniszpályákat is kialakítottak benne. A Várfürdő 1959. május elsejei átadásakor már megvoltak az elképzelések, miszerint a fedett fürdőt és a strandfürdőt a kastély ősparkjában kellene felépíteni. Az 1958-as tervpályázat sikertelensége után végül az Ipartervet bízták meg a tervezési munkával.
A tervek elkészültek, de még hiányzott valami: 80 millió forint, ami akkoriban óriási pénznek számított. Az anyagi helyzet rendesen kényszerpályára állította a város vezetőit, két lehetőségük maradt, vagy hagyják az egészet a csudába, vagy apránként építik fel a fürdőt. Szerencsére az utóbbit választották.
A lovarda elhelyezkedése miatt is adta magát a fedett fürdő kialakítására, de az Ipartervnél nem így gondolták. A gyulaiak – mondhatni szokás szerint – nem adták fel a saját elképzeléseiket, felkérték a Békés Megyei Tervező Irodát a nekik megfelelő terv elkészítésére. Az átalakításhoz szükséges pénz megszerzése érdekében 1961-ben az MSZMP KB-hoz fordultak, sikerrel. A lovarda ünnepélyes átadására 1965. március 20-án került sor.
A lovarda azóta átesett egy komolyabb felújításon, köszönhetően annak, hogy a Várfürdő menedzsmentje 2003-ban 300.000.000 Ft-ot nyert el a „Gyulai Várfürdő Egészségturizmus Fejlesztése II.” nevet viselő projekt megvalósítására. A teljes rekonstrukció során új gyógyvizes uszoda, három gyógymedence és egy gyermekpancsoló kapott helyet az egyetlen olyan magyarországi medencetérben, ahol nem csak ücsörögni, de sportolni is lehet a gyógyvízben!
Fotók: Tóth Ivett és www.gyulaanno.hu
