A gyulai vár egyik legizgalmasabb emléke
Knézich Károly eltört kardja minden kétséget kizáróan a Gyulai vár egyik legismertebb relikviája. Az egykori honvéd vezérőrnagy a hajdani Wenckheim-kastély (jelenleg Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont) előtt egy boros szekér kereke elé téve törette el fegyverét. (A szabadságharc leverését követően, 1849. augusztus 23-án 1300 honvédkatonát, illetve a tizenhárom aradi vértanúból tízet, köztük Knézich Károlyt is Gyulán fegyverezték le az osztrák és orosz katonák.) Azt viszont kevesen tudják, hogy a középkori téglavár egyik legizgalmasabb tárgyi emléke egy olyan ereklyetartó volt, amely Burgundiában készült és a budai palotát megjárva került Gyulára. Az úgynevezett Mátyás- vagy Corvin-kálvária megtévesztő módon az utolsó ismertebb tulajdonosairól, Hunyadi Mátyásról és annak törvénytelen fiáról, Corvin Jánosról kapta a nevét. Corvin 1482-ben kapta meg a gyulai uradalmat édesapjától, ezért valószínűleg 1482–1490 között került a kálvária az egykori vármegyeszékhelyre.
A kálvária eredetéről annyit tudunk, hogy egy francia ötvös munkája és 1402-ben Merész Fülöp burgundi fejedelem kapta újévi ajándékba feleségétől, Flandriai Margittól. Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy az értékes műkincs hogyan került a Magyar Királyság területére.
Egyes feltételezések szerint az ereklyét Isabeau francia királyné adta Luxemburgi Zsigmondnak, amikor a magyar király az 1414-es Konstanzi Zsinat után Angliába utazott és útközben Párizst is érintette. Isabeau nemes gesztusának hátterében valójában egy diplomáciai érdek húzódott. A francia királynő arra törekedett, hogy Zsigmond jóindulatát elnyerje, mivel egy kontinentális szövetségest látott benne az angolok ellen vívott háborúban. (Zsigmond látogatása a százéves háború idejére esett, nem sokkal a franciák azincourt-i veresége után.) Az már más kérdés, hogy a német-római császári címmel is rendelkező Zsigmond köpönyegforgatónak bizonyult, mivel a francia királynőnek tett hűsége ellenére átpártolt V. Henrik oldalára, amikor a szigetországba érkezett. (V. Henrik angol uralkodó felvette Luxemburgi Zsigmondot a „Térdszalag-rend” tagjai közé és bőségesen megajándékozta.)
Egy másik teória szerint az ereklye Budára kerülése Isabeau testvéréhez, III. (Szakállas) Lajoshoz köthető. A Zsigmond királlyal baráti viszonyt ápoló Szakállas Lajos több évig tartózkodott a budai palotában és ottléte alatt drága ajándékokkal halmozta el az uralkodót. Valószínűleg ekkor került a műkincs Magyarországra.
A kálvária Gyulára kerülése részben Mátyás trónutódlási intézkedéseinek köszönhető. Az 1470-es években az uralkodót egyre jobban foglalkoztatta a hatalom átörökítésének kérdése, ezért várakkal és ingóságokkal próbálta biztosítani fia számára a hatalmat. A birtokadományok között megtalálhatjuk a gyulai uradalmat, míg a vagyontárgyak lajstromában az ereklyetartót. Ezek az adománylevelek hiteles bizonyítékai annak, hogy az ereklyét Corvin János vitette a későbbiekben Gyulára.
A kálvária kapcsán más érdekes kérdések is felmerülnek. Például, hogy kinek a parancsára cserélték le a kálvária talprészét, és hogy miért volt szükség erre? A válasz megértéséhez először is ismerni kell a műkincs felépítését. A felső rész 15. századi francia motívumokkal van díszítve, a talpazaton pedig reneszánsz stílusjegyek figyelhetők meg. Ennek alapján a művészettörténészek arra a következtetésre jutottak, hogy a megrendelő személye Mátyás király lehetett. Egyrészt a reneszánsz művészeteket kedvelő uralkodóról közismert volt, hogy szép számmal hívott meg itáliai mesterembereket az udvarába, másrészt egy olyan Mátyás-címer található a talpazaton, amelyet az uralkodó rendszeresen használt cseh királlyá választása után (1469).
És hogy miért volt szükség a talprész cseréjére? A válasz a király gyakori utazásaiban keresendő. A közép- és koraújkori rossz útviszonyok miatt a szállítás rendkívül nehézkes volt, így igyekeztek mindent praktikusan, szétszerelve elhelyezni a kocsikon. Valószínűleg ez volt az oka annak, hogy az új talp kisebb súlyú és leszerelhető lett.
Végezetül két kérdés maradt. Hová és miért tűnt el az ereklye Gyuláról? Annyi bizonyos, hogy Corvin János pénzzavarokkal küszködött az 1490-es években és a korabeli leírások szerint (Kinizsi Pál 1494-es, Temesváron kelt oklevelei szerint.) 5200 forintnyi adósságáért cserébe több ötvöstárgyat eladott – beleértve az ereklyét is – Bakócz Tamás egri püspöknek, későbbi esztergomi érseknek. (A pápaválasztások során mind ez idáig Bakócz Tamásnak volt a legnagyobb esélye arra, hogy magyarként a pápai trónra üljön.) Ennek az adósügyletnek köszönhető, hogy a kálvária jelenleg nem Gyulán, hanem az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban található.
Bibliográfia:
1. Cséfalvay Pál: A Mátyás-kálvária. Közlemények.
2. A Gyulai vár kápolnájában található leírás.
Fotók: Mudrák Attila, can.pastilla
