Erdőjárás ősszel
Ha az Alföld kerül szóba, jó eséllyel keveseknek jut eszébe egy végeláthatatlan erdőség. Azért ez nem akkora csoda, Békés megye területének mindössze 4,6%-át borítja erdő, míg az országos átlag 21%. Van viszont szűkebb térségünknek egy része, Gyulán és Gyulától északra (Sarkad–Doboz–Geszt–Vésztő), ahol az erdősültség aránya épp akkora, mint hazánk teljes területén. A Mályvádi erdő az Alföld második legnagyobb erdősége, a mályvádi őstölgyes pedig hazánk ezredik természetvédelmi területe. Ez a csodás rengeteg ilyenkor talán legszebb arcát mutatja, de van egy-két dolog, amire érdemes odafigyelnünk, ha őszi erdőjáráson gondolkodunk.
A Gyula környéki erdőket – ahogyan ez Békés és Csongrád megyei állami tulajdonú erdőterületeinek nagy részére igaz – a DALERD Zrt. gondozza. Ezek egy része vadászati szempontból is hozzájuk tartozik. Ilyen a remetei és a mályvádi erdőtömb is. Szeptember 15-tel pedig, ha tetszik, ha nem, kezdetét vette az egészen február végéig tartó erdőjárási tilalom. Ettől még azonban egyáltalán nem kell lemondanunk az őszi erdei kirándulásokról! Az év erre az időszakára vonatkozó fontos tudnivalókról Puskás Lajossal, a Gyulai Erdészet Tájékoztatási Központjának igazgatójával beszélgettünk.
– A DALERD Dél-alföldi Erdészeti Zrt. a mályvádi erdőtömbben korlátozza az erdő látogatását a dámszarvas vadászata miatt szeptember 15-től február végéig. Az erdőlátogatás korlátozására a 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 94. §-ban megfogalmazottak adják meg a felhatalmazást az erdő- és a vadgazdálkodó számára. Ennek célja az erdőlátogatók testi épségének megóvása és az erdő- és vadgazdálkodásban keletkező károk megelőzése. Az egyes korlátozásokról a www.dalerd.hu honlapon tájékozódhatnak a kirándulók.
– A DALERD Zrt. által kezelt területen emberemlékezet óta nem volt vadászbaleset. Az erdőgazdaság hivatásos vadászai nagyon figyelnek, a biztonság elsődleges fontosságú. Mindig szem előtt tartják, az adott szituációban elejthető-e a vad, és többek között arra is ügyelnek, hogy például töltés gerince irányába soha sem lőnek – kezdi egyből a legfontosabbal Puskás úr. – Nagyon jól tudják, hogy a golyó akár 10–12 kilométerre elmehet. A hivatásos vadászok és erdészek mindennapi munkájához elengedhetetlen a terület alapos ismerete. Figyelik a vadat, tudják, mikor, hol tartózkodik, nyomon követik az agancsosok évenkénti trófeafejlődését – fűzi hozzá.
De nem csak nekik, hanem nekünk is figyelnünk kell! Ha nem tudjuk, hogy tiltott-e a terület, közlekedjünk nyíltan, a turistaút közepén. – A törvény szerint kivezethető, ha valaki rossz helyen jár, sőt, a tavaly életbelépett jogszabályi változások alapján akár szabálysértési eljárást is indíthatnánk. A DALERD Zrt. azonban nem szokott szankcionálni. A legfontosabb, hogy az erdőjáró ne rókaprémes sapkában osonjon négykézláb – mondja mosolyogva. Lehet, hogy ez így viccesen hangzik, de előfordult már, hogy valaki a vadászt akarta fényképezőgéppel levadászni. Ez azonban életveszélyes játék!
– A barcogóhelyek látogatása egyeztetéssel és szakvezetéssel akár turistalátványosság is lehetne. A vadászoknak azonban ilyenkor komoly és feszes munkát kell elvégezni, hiszen ez a „betakarítás” ideje – világít rá az igazgató. Ebben az időben jelennek meg a golyóérett bikák, ekkor lehet rájuk eredménnyel vadászni. A tömeges turizmus, vagy ami néhány éve történt, hogy egy felelőtlen erdőlátogató függőágyban éjszakázott a legjelentősebb barcogóhely közepén, jelentős károkat okozhat a vadgazdálkodó számára. Ez utóbbi nemcsak életveszélyes magatartás, hanem összezavarja a vad természetes viselkedését is.
– A vadászat gazdálkodás is egyben. A DALERD Zrt. területén mintegy 2.000 dám a törzslétszám. A csúcsragadozó jelenleg az aranysakál, vagy más néven nádifarkas, amit Arany János Toldijából ismerhetünk. Ő legföljebb egy beteg, leromlott borjút tud zsákmányolni, nem alkalmas a populáció szabályozására. Ugyanakkor élelem van bőven, a vadállomány létszámát tehát az embernek kell felügyelni. Ha az állatok túlszaporodnak, akkor jönnek a betegségek, és a haszonnövények is nagy károkat szenvedhetnek – teszi hozzá.
Ettől függetlenül nem kell lemondanunk az őszi erdő látványáról. Gyula-Városerdőn 2002 óta üzemel az Erdészeti Tájékoztatási Központ, más néven az Erdei Iskola, ami egész évben látogatható. Az épületet körülölelő 18 hektáros parkerdő ingyenesen, folyamatosan az erdőt szerető emberek rendelkezésére áll. Itt megismerhető a Körösök volt árterein kialakult tölgy-kőris-szil ligeterdő valamennyi jellegzetessége, szépsége.
Az Erdei Iskola udvarában két ökomenikus fakápolna áll haranglábbal és faragott kapuval. Az 1938-ban épített eredeti, patics falú kápolnát még boldog Apor Vilmos szentelte fel annak idején. A hatvanas években ez megsemmisült, de öntöttvas keresztjét erdei iskolázó gyerekek megtalálták a fák között. Ma ez az emlék ékesíti a kisebbik kápolnát.
A parkerdőben könnyen bejárható tanösvényeket alakítottak ki, az infrastruktúra pedig teljesnek mondható: tűzrakóhelyek, WC-k, közkút várja a vendégeket. A közösségi szálláshely 120 férőhelyes, egész esztendőben működik, a környékbeli iskolások legnagyobb örömére. Van, hogy egyszerre 300 gyerek tartózkodik a helyszínen, évente pedig összesen 3–6.000 kisdiák látogat ki ide, hogy a lehető legjobb helyen tanulhassa meg, mekkora érték is az erdő.
Egy ilyen kirándulást persze nem csak iskolásoknak érdemes kipróbálni. A 10–12 ágyas szobák kisebb felnőtt csoportok számára is tökéletes erdei szálláshelyként tudnak szolgálni. A csoportos foglalások miatt azonban mindenképp érdemes előre tájékozódni. A lehetőségeket és a szükséges információkat a DALERD honlapján is megtaláljuk, de akár e-mailben (erdeiiskola@dalerd.hu), akár telefonon (+36306063793) is fel tudjuk venni a kapcsolatot az Erdészeti Tájékoztatási Központ programvezetőjével, Vid Katalinnal.
Fotók:
Pénzes Sándor
