Zsűrizés a Central European Beer Awardson
Azt már valószínűleg mindenki tudja, hogy június 7-től 10-ig rendezik meg Gyulán az első Kézműves Sörfesztivált, ahogyan azt is, hogy a rendezvény bekerült a Lukács Félévszázad Turnéba, azt viszont talán kevesebben, hogy ez a négy nap nem csak buli szempontjából lesz erős, hanem szakmai programként és gasztronómiai versenyként is, köszönhetően a Central European Beer Awards – 2018-nak (CEBA). A nemzetközi sörverseny zsűrije május 17–18-án ült össze a békéscsabai Panoráma Hotelban, hogy eldöntse, ki is lesz a legjobb Gyulán. Az eseményről Fabulya Attila, okleveles sör- és pálinkabíráló, a Gyulai Pálinka Manufaktúra kóstolóházának vezetője, egyben a CEBA koordinátora mesélt nekünk.
Ahogyan megtudtuk, a CEBA valóban rendkívüli kezdeményezés, hiszen az Európai Unióban egyedülálló módon, saját fejlesztésű, kétnyelvű (magyar, angol) szoftveres bíráló rendszerrel dolgozott a nemzetközi zsűri. Magyarországon eddig két nagyobb versenyt szerveztek főzdéknek, az egyik a kétévente megrendezésre kerülő miskolci megmérettetés, amire a kisüzemi, más néven kézműves főzdék nevezhetik be portékáikat, a másikra pedig a magánfőzőket hívják, merthogy ők is vannak ám szép számban, becslések szerint olyan 15–20.000-en csak kis hazánkban. A kisüzemi főzdék és a magánfőzök mindig külön versenyeztek, egészen mostanáig, hiszen a CEBA egy rugalmasabb versenyrendszer, a bírálók például azt sem tudják meg előre, hogy a kóstolt ital otthon készült-e vagy főzdében.
Amikor elindult a CEBA sztorija – lévén az első alkalomról beszélünk – a szervezők úgy gondolták, ha 50–60 mintát küldenek Gyulára, akkor már elégedettek lehetnek. Ehhez képest 6 országból – Magyarországról, Romániából, Szlovákiából, Csehországból, Ausztriából és Lengyelországból – 167 sört neveztek be a versenyre, ami egyből a magyarországi megmérettetések élvonalába katapultálta a CEBA-t. A nemzetközi felhozatalhoz természetesen nemzetközi zsűri dukált, esetünkben cseh, szlovák és magyar tagokkal. Egész pontosan 15-en kóstolták végig az italokat 3 fős bizottságokra osztva, a versenyigazgató a Szlovákiából érkezett Kovács László volt.
De mit is csinál egy sörbíráló? Ha szabatosan akarnánk megfogalmazni, azt mondhatnánk, objektív szempontok alapján igyekszik feltárni a sör esetleges hibáit, különös figyelmet szentelve az adott sörtípus jegyeinek megfelelő megjelenésére. Merthogy nyilván típusonként kell bírálni, abból meg van több mint 80. Szóval nem olyan egyszerű küldetés ez, szerencsére a bírálóink fejenként legalább 1.000 zsűrizésen vannak már túl, segítségképpen meg ott van számukra a Beer Judge Certification Program (BJCP) nevű, az Egyesült Államokból indult, mostanra már Európában is elfogadott 50 pontos rendszer.
Példának okáért – csak hogy kicsit a helyi erőkkel is büszkélkedjünk – a Beer Corner American Brown Ale-je a 19C kategóriába tartozik, ha pedig felütjük a megfelelő helyen az útmutatót, láthatjuk, hogy egy ilyen italnak milyennek kellene lennie ideális esetben. Az ízében mondjuk meg kellene jelennie a csokoládés, karamellás, mogyorós jegyeknek (nyugi, a gyulaiban meg is jelenik). Eddig jó eséllyel a nagy többség eljut, aki szereti a sört, egy sörbíráló viszont sokkal tovább kell, hogy menjen, hiszen az 50 pontot nem csak úgy találomra kell ám odadobni. Az illat 12, a megjelenés (szín, tisztaság) 3, az íz (maláta, komló, zamatanyagok) 20, a kortyérzet (testesség, szénsav, alkoholmelegség, krémesség) 5, az összbenyomás pedig 10 pontot kaphat maximum. Az összpontszám alapján pedig eldől, ki kaphat bronz, ezüst vagy arany minősítést.
Érdemes tudni, hogy a sörversenyeken nem osztogatják csak úgy az aranyérmeket, mint egy falusi lekvárfőző bajnokságon. Tényleg szigorú a rendszer. Ez Gyulán is így volt, amit jól mutat, hogy a 167-ből mindössze 16 sör (12 kisüzemi és 4 magán) érdemelte ki az aranyat. A bírálás után még el kellett dönteni, melyikek lesznek közülük a champion-díjasok, a 13 fő kategória aranyérmeseiből az 5 fős csúcszsűri választotta ki a legjobbakat, a kategória-championok közül pedig egy magán- és egy kisüzemi főzet kapta meg végül a nagy champion címet. Azt, hogy melyik ez a két sör – a többi eredményhez hasonlóan –, a Sörfesztivál szombati napján tudhatja meg a nagyközönség, azt viszont már most elárulhatjuk, hogy a 167 nevezett sörből legalább 20–30 félét meg lehet majd kóstolni a Várkertben. Azt meg csak reméljük, hogy a szülinapos Lukács Laci majd csak a koncert után ugrik neki a szortimentnek…
A bírálók megítélése alapján a CEBA-ra kidolgozott új rendszer forradalmasíthatja a metódust, hiszen nem a kapott pontok átlaga lapján jön ki, hogy ki nyert, hanem valódi konszenzus döntéssel. Azt is megtudtuk, hogy a zsűri véleménye nagyon pozitív volt a versenyről, amiért külön köszönet illeti a fesztivál főszervezőjét, Bora Imrét, aki már a Brillantéval is magasra tette a lécet, illetve Bora Timit és csapatát, akik nagyon stabil hátteret biztosítottak a zsűrizéshez. Csak egy apró adalék, hogy kicsit jobban megértsük, ez mekkora feladat lehetett: mind a 167 féle sör a saját típusának megfelelő hőfokon kellett, hogy odakerüljön a bírálók elé.
Lehet, sörrajongók számára elsőre úgy tűnik, hogy sört zsűrizni a világ legjobb melója, de azért nem olyan egyszerű ez a sztori. A sörbírálat nem csak időigényes, de komoly állóképességet feltételező hivatás, hiszen egy sör kóstolására egyrészt 10–15 percet rá kell szánni, másrészt itt nincs alibizés, a sör túl jó ital ahhoz, hogy egy köpőcsészében végezze, a kortynak bizony le kell csúsznia… Ezek után őszinte kíváncsisággal és színtiszta szakmai érdeklődéssel várjuk, ki meddig jut majd az első Kézműves Sörfesztiválon!
Fotók: Pénzes Sándor
