Mi lehet akkor a NASA-nál?
Temesváry Jánostól, a kastély műszaki vezetőjétől nem most hallottam először, hogy „a karbantartás az a dolog, amiről, ha minden rendben van, azt sem tudják, hogy létezik”, de a közelmúltban megejtett kis túránk után értettem meg igazán, mire is célzott ezzel.
Az Almásy-kastély és állandó kiállítása kapcsán már-már eposzi kellékként kerül elő az „egyedülállóan interaktív” kifejezés. Ennek miértje teljesen egyértelművé válik annak, aki végigjárja a termeket – elég csak annyit elárulni, hogy 48 installáció került a tárlat anyagába, melyek csak a látogató aktív közreműködésével tárják fel ismeretanyagukat. Van itt például korhű illatmintát rejtő fiola, varázstükör, holoprojektor vagy éppen gombnyomásra működésbe lépő pipereasztal is.
Arról kevesebb szó esik, mi az, ami mozgat, mi az, ami varázsol a házban? Mondhatnánk: persze, hogy ezek rejtve maradnak, a bűvész sem szereti elárulni a trükkjeit. De mi lenne, ha ez alkalommal kivételt tennénk?
Nézzük először a számokat: az Almásy-kastélyba a kivitelezés során mintegy 40 kilométernyi védőcsövet húztak be, melyekben közel 1.500 kilométernyi (!) vezeték tekereg, a tárgyakat, helyiségeket és a homlokzatot összesem 700 LED fényforrás világítja meg, amihez jönnek még az installációkat kiemelő (szintén LED) fényszalagok. Az installációk mindegyikét saját kis számítógép (BRIX) működteti. A termeket 64 biztonsági kamera őrzi, a fűtést pedig 30 talajszonda biztosítja.
A kastély agya a padláson, a diszpécser-szobában van, itt futnak össze a szálak, méghozzá két jókora rack-szekrényben. Az üzemeltetés létfontosságú rendszerei – a telefonközpont, a tűzjelző rendszer, a riasztó, a hűtés és fűtés vezérlése és a DALI-rendszer központja (ez felel a világítás szabályozásáért) – mind itt találhatóak. Egy ekkora rendszernél minimumelvárás, hogy kellő vésztartalék álljon rendelkezésre, a szintén itt található szünetmentes táp néhány napig életben tudja tartani a rendszert, ha beütne a krach.
A DALI, azaz a Digital Addressable Lighting Interface, egy olyan szabvány, amit a különféle világítástechnikai gyártók közösen fejlesztettek ki, egységesítve ezzel a világításvezérlést. Kíváncsi lennék, hány olyan kastély van ma Magyarországon, ahol a műszaki vezető a mobiltelefonját előkapva tudja beállítani az egyes lámpák fényerejét vagy a fényszalagok színét… Amúgy bárki megpróbálkozhat vele, a Google Play áruházban vannak letölthető alkalmazások hozzá, az persze más kérdés, hogy jelszót és felhasználónevet hogyan fog szerezni az illető. Van lehetőség az automatizálásra is, ezt jelenleg egy helyen használják ki: a kastély kanárijaival így tudatják, hogy reggel van-e vagy este.
A fűtés és szellőztetés szabályozása szintén izgalmas, a kastély épülete zónákra van felosztva – egy zóna jelenthet egy szobát vagy többet –, melyekben külön-külön állítható a hőmérséklet. A zónákban egy-egy kis fehér doboz méri, hogy hány fok van és mennyi a páratartalom, a rendszer meg figyel arra, hogy sehol ne érje el a harmatpontot; nyilván elég gáz lenne, ha a tableteken úgy folyna a víz, mint nyári hőségben a söröskorsó oldalán.
Mint korábban már kiderült, 30 talajszonda segítségével állítják elő a kellő hőmennyiséget a toronyban elhelyezett „kazán” számára. Hogy miért az idézőjel? Egy otthoni kazán mondjuk 20–25 kW-ot tud, ami bőven elég egy normálisan szigetelt 120 m2-es ingatlan megfelelő fűtéséhez, az Almásy-kastély hőszivattyúja ehhez képest kb. 200 kW-os csúcsteljesítménnyel rendelkezik. A terasz melletti rendszerszoba ad helyet a tűzjelző-rendszernek, ami ha baj van, az ajtók nyitásával biztosít természetes elszívást, és persze azonnal értesíti a tűzoltókat is.
Fotók: Tóth Ivett
