A Reisner- majd Stéberl-villa
1881-ben Neubauer Mór és Szmetán Fülöp gyufagyárat létesített Gyulán a Béke sugárúton. A cégük 5 évvel később csődbe ment, a gyárat Czinczár József vette meg, aki egy évvel később már Reisner Emánuellel közösen vitte az üzletet. 1897-ben viszont már csak Reisner neve szerepelt a cégéren, aki 1900-ban belevágott a cég bővítésébe. Emánuel fia, Artúr 1903-ban került a tulajdonosok körébe, ő építtette 1906–1907-ben a Béke sugárúti villát, amibe 1908-ban kötött házasságát követően költözött be.
A gyufagyár 1927-ben gazdát cserélt, a Szikra Magyar Gyújtógyárak Rt. vásárolta meg, igaz a család nem távolodott el túlságosan az iparágtól, hiszen az igazgató Reisner Endre lett. 1929-ben jött az újabb változás: a Magyar Általános Gyufaipari Rt. kibérelte a gyárat, ami 1937-ig üzemelt, majd eladásra került egy bizonyos Stéberl András nevű aranykoszorús hentesmesternek, a sugárúti villával egyetemben.
Stéberl 1937–40 között a gyufagyár helyén húsüzemet alakított ki, mely a mai napig üzemel. A villában Stéberl András feleségével, Szák Katalinnal élt, egészen cégük 1949-es államosításáig. Kényszerű kiköltözésük után az Állatforgalmi Vállalat irodái üzemeltek az ingatlanban.
A villát Galbáts Imre tervezte és építette, a századelőre jellemző stílusban, a bagolyvár nevet a tetején elhelyezett bagolyszoborról kapta. Apró érdekesség: Gyulán valójában három épületet is ugyanígy neveztek, e mellett volt még egy a fürdőben és egy a buszpályaudvar közelében.
Fotók: Tóth Ivett, Gyulai Hírlap archívum
