A Kisökörjárási-parkerdő
Ha valaki Gyulára indul pihenni, nem valószínű, hogy erdőjárásra készülne, pedig tehetné! Ma Magyarország területének 21%-át borítja erdő, Békés megyének viszont csak 4,6%-át. Ezek az erdők azonban szinte teljes egészében Gyulán és Gyulától északra találhatóak (Sarkad–Doboz–Geszt–Vésztő), a területen eléri az országos átlagot az erdők aránya. Azt pedig tényleg kevesen gondolnák, hogy a vártól mindössze negyed órányi sétára is található közülük egy, a 2005 óta védettséget élvező Kisökörjárási-parkerdő. A 17,86 Ha területű, helyi jelentőségű természetvédelmi terület egy Máriafalva, Románváros, Újvári és a Fehér-Körös által közrefogott ligeterdő. A Thermal Campingnél induló piros jelzést követve a gyulavári duzzasztóhoz jutunk ki, a területen gyakorlatilag lehetetlen eltévedni, és mivel a város belterületén található, ebben az erdőben vadászat sincs.
Az erdők hármas funkcióval bírnak: amellett, hogy fontos gazdasági szerepük van, és kiváló környezetet biztosítanak a rekreációra, védelmet nyújtanak az élővilágnak és a településeknek is, melyek közelében találhatóak. A környékbeli ártéri erdők fafajok tekintetében általánosan tölgy-kőris-szil ligeterdők. A Kisökörjárás erdejében azonban a kocsányos tölgy, a kőris (magyar és magas kőris), illetve a szilfa hármasán kívül csertölgy, vörös tölgy, juhar, akác és fehér nyár is megtalálható. A cserjék közül leginkább kökényt, fagyalt és vadrózsát találni. A terület kiváló gombászhely – de ne felejtsük el, ha szedünk valamit, mindig ellenőriztessük le!
Az idős fákkal rendelkező, kevésbé bolygatott területeknek és a víz közelségének köszönhetően a Kisökörjárásban rengeteg a védett madár. Ha szerencsénk van, sok ritkaság kerülhet a szemünk elé. Ha szerencsénk van, még a híresen emberkerülő fekete gólyával is összefuthatunk, de elrepülhet felettünk kanalasgém, daru, kócsag, bakcsó is. Különböző harkály fajokat és ragadozó madarakat szintén megfigyelhetünk. A Gyula mellett élő dámvadállomány kimondottan híres – ahogyan vezetőnktől, a vadgazdálkodási mérnökként végzett Sándor Bálinttól megtudtuk, a területen élő dámok között a három fő színváltozat, a vadas, a fehér és a fekete színezetű egyedek egyaránt fellelhetőek. Továbbá agancsuk jellegzetes alakulásáról is felismerhetőek a környékbeli dámbikák. A dámvadak elég könnyen megszokják az ember közelségét, mi is összefutottunk egy fiatalabb bikával, aki a turistaútról tekingetett felénk. Ezen vadfaj esetében a tehén- és bikacsapatok egymástól elkülönülve járják az erdőt, egy vezértehenet illetve vezérbikát választanak maguk közül, akit aztán vakon követnek. Ha vezetőjük saját megítélése szerint nekiindul, a csapat többi tagja nem igazán körültekintő módon, feltétel nélkül követi, amiből sajnos komoly közúti balesetek származhatnak.
A Kisökörjárást – mint Gyula egészét – a Körösök formálták. Nem is olyan régen Békés megye nagy résztét hatalmas mocsárvilág uralta, 150 éve még nem lehetett száraz lábbal eljutni Gyuláról Sarkadra. A folyószabályozásoknak köszönhetően a vízhálózat jelentősen átalakult, de a területen – mintegy mementóként – jó néhány holtmedret találhatunk. Ezek kiváló élőhelyek, számtalan fajnak nyújtanak menedéket, köztük például a borzoknak.
Bálinttól azt is megtudtuk, hogy a borzok tisztaságmániás állatok. A rókák kotorékai mellett táplálékmaradékokat, csontokat, tollakat látni mindenfelé, a borzok környezetében viszont példás a rend. Ezek a ragadozók rendjébe tartozó ásóbajnokok 50–100 méteres járatrendszereket, úgynevezett borzvárakat alakítanak ki, számtalan kijárattal. 2 éjszaka alatt 8–9 talicskányi földet is képesek kikotorni a várból, fellazítják a talajt, amivel más állatoknak is kedveznek. Feltételezések szerint a dámvadak például a pataszerkezetük javítására, patájuk tisztítására járnak a borzvárakhoz, ahogyan azt a nyomok is tanúsítják.
Annak ellenére, hogy a Kisökörjárás ennyire közel van a városhoz, vannak elzárt részei, melyeket csak a területet igazán jól ismerők tudnak megmutatni. Bálint közéjük tartozik, és tudását szívesen megosztja másokkal is. Ha valaki szeretne egy profi túravezetőt, vegye fel a kapcsolatot vele a sandor.balint25@gmail.com e-mail-címen!
Fotók: Pénzes Sándor
