Biosörfőzde a kastélyban
2019-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt Gyula kraft sörfőzdéje, az Elixbeer. A Gyulavári Kastélyban berendezett főzdében és látogatóközpontban 9 féle sörrel és sörkorcsolyákkal várják a vendégeket, ahol telefonos bejelentkezést követően ki lehet próbálni a gyulai söröket. De honnan is indult ez a történet? Ráki Zsolt tulajdonos-ügyvezetővel beszélgettünk.
A Körös-Maros Biofarmot Gyulán nagyjából mindenki ismeri, régóta fontos cége Gyulának, de hogyan jött az ötlet, hogy a cég sörfőzdével bővítse portfólióját? Volt ugye az Alakor sör, ami előzmény lehetett, de az Elixbeer más lépték.
Az Alakor előzménye az volt, hogy több kutatás-fejlesztési projektet futtattunk a cégnél, és megkeresett bennünket a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának igazgatója egy maroknyi alakor búzával, amit a génbankban tároltak, hogy ennyi van ebből a búzából az országban, kár lenne veszni hagyni, kipusztulni, érdekel-e bennünket ennek a növénynek a további szaporítása, nemesítése?
Kaptunk az alkalmon, hogy megnézzük, mit tud ez a búza. Sokkal kisebb a termésátlaga – ezért is pusztult majdnem ki –, de a beltartalmi értékei (makroelem, mikroelem, antioxidáns) viszont jóval magasabbak. Hamar bebizonyosodott, hogy ez a búza nagyon nagy életerővel rendelkező gabona, ami biogazdálkodásban jól termeszthető. Elkezdtünk foglalkozni vele, ezt követően megvizsgáltuk, mire lenne jó, kiderült, hogy például sörfőzésre. Így jutottunk el az Alakor sörig.
Korábban külső helyszíneken főzettük – Orgoványban, Pécsett, Budapesten –, de mindig volt valamilyen gond. Vagy nem volt közvetlen ráhatásunk a minőségre, vagy a technológia nem pont az volt, amit szerettünk volna, vagy nem akkor volt szabad kapacitás, amikor nekünk kellett volna. Emiatt elhatároztuk, hogy csak jobb lenne saját főzőkapacitást kiépíteni, de akkor már nem csak egy, hanem több termékre, így jött az ötlet, csináljunk egy saját sörfőzdét, és nézzük meg, milyen söröket lenne érdemes a mi gazdálkodásunkban, az általunk termesztett alapanyagok felhasználásával készíteni. Mi biogazdálkodunk 2000 óta, és ezzel a szemlélettel közelítettünk a sörfőzéshez is. Tiszta, élő környezet – biztonságos, egészséges élelmiszer.
2019 januárjában nagyjából elkészült a főzde, utána elkezdődött a próbaüzem, lefőztünk 8 féle sört, és egész jól szerepeltünk a nemzetközi versenyen. A start megvolt, most már csak el kell kapni a fonalat, a kereskedelmi tevékenységünket jobban megerősíteni és kiépíteni, hogy a fogyasztókhoz is eljuthasson.
Ez mennyire nehéz feladat? A kraft főzdék forgalma azért jelenleg a piacnak meglehetősen kis hányadát adja.
Azt gondolom, ez a legnehezebb feladat, sokkal nehezebb, mint főzni egy jó sört. Egyrészt a multik nagyon erősen fogják a kereskedőket – elég komolyak a mennyiségi kikötéseik, kötbérek vannak a szerződésekben –, nehéz mellettük máshol labdába rúgni, másrészt sorra nyílnak a kis főzdék, elég sok van belőlük a piacon. Azt gondolom, az nem kérdés, hogy a sörnek kiválónak kell lenni ahhoz, hogy el lehessen adni, de mi szeretnénk egy pluszt is belevinni azáltal, hogy a természetesség irányába megyünk el, a tisztaság irányába.
Egy elég komoly kutatás-fejlesztési szerződésünk van a Corvinus Egyetem Sör- és Szeszipari Tanszékével, a tekintetében, hogy milyen jellegű söröket fejlesszenek ki. Az Alakor sör kifejlesztése is egy hosszú út volt, ugyanezt folytatjuk tovább. Gluténmentes, alkoholmentes és malátaitalok gyártását is tervezzük, mert nem csak a sörfogyasztóknak, hanem a kismamáknak, a sportolóknak is szeretnénk valami különlegességet kínálni.
A saját búza mellett a többi alapanyag is saját gazdálkodásból származik?
A jelenlegi 9 termékünkből 3 teljes mértékben biológiai gazdálkodásból származó alapanyagokból készül, ezek tanúsítvánnyal rendelkező biotermékek. Igyekszünk ezt a szemléletet minden termékünkre kiterjeszteni, de meglehetősen nehéz biokomlót beszerezni – azt lehet mondani, hogy ez hiánycikk a világpiacon.
Milyen söröket főznek?
Van lager, az Alakor – az IPA mellett ez a zászlóshajónk –, van APA, barna, narancsos búza, meggy, pilsner – ebből szűrt és szűretlen. Jelenleg ez a paletta, de a fejlesztés nem állt meg.
A lager azért nem egyszerű műfaj, több sörfőzőmestertől hallhattuk már, hogy talán azt a legnehezebb jól összerakni.
Igen, a lagernál mi a lightosabb verzió felé mentünk el, hogy egy könnyű, ivósör legyen, illetve játszunk az alkoholtartalmakkal is – 3,5%-ostól 7,2%-osig vannak söreink. A biolagerünek Bright Light-nak neveztük el, mert könnyebb, 4,2% az alkoholtartalma.
És mi lenne a stratégia? Először helyben terjeszkednének?
A stratégia az, hogy fel tudjuk futtatni annyira a sörfőzdei kapacitáskihasználtságunkat, hogy megérjen sört termelni. Ehhez kell egy piac, ami elsődlegesen a helyi, a gyulai piac, illetve innen koncentrikus körökben mennénk tovább Budapest irányába és Balaton irányába is, de ott azért sokkal erősebb konkurenciával kell számolnunk.
Mit érdemes tudnunk a főzdéről?
A főzde a gyulavári Wenckheim-Almássy kastélyban, történelmi környezetben létesült. A kastély egyik szárnyát alakítottuk át sörfőzdévé, ami egy, a mai kornak mindenben megfelelő, a lehető legmodernebb technológiával ellátott, automata sörfőzde. Ilyenből mindössze kettő van az országban. Ennek két nagy előnye van. Egyrészt az üzemeltetéséhez viszonylag kis személyzetre van szükség, egy ember le tud főzni éves szinten mintegy 100–120.000 liter sört, bele vannak táplálva a receptek, ha megnyomjuk a start gombot, elindul. Nyilván ettől a főzőmesternek még felügyelnie kell, mert több folyamatban kell bizonyos dolgokat ellenőrizni. Másrészt számítógépen minden mozzanat visszakereshető, így kideríthetjük, ha valamit hibáztunk, akkor hol csúszott el a mutatvány, ha pedig készítünk egy nagydíjas terméket, akkor azt meg tudjuk ismételni.
Fotók: Pénzes Sándor
