Interjú Bora Imrével és Fabulya Attilával
Ha gyulai tavasz, akkor Gyulai Pálinkafesztivál. Mivel rohamosan közeledik az év egyik legnagyobb bulija, leültünk egy rövid beszélgetésre a fesztivál igazgatójával, Bora Imrével és Fabulya Attila okleveles pálinkabírálóval, a Gyulai Pálinka Manufaktúra kóstolóházának vezetőjével, hogy kiderítsük, mire számíthatunk idén.
Kezdjük talán a legelején. Hogyan alakult a Pálinkafesztivál sorsa, hogyan jutottunk el odáig, ahol most tart a rendezvény?
Fabulya Attila: Hivatalosan az idei a 19. alkalom, jövőre lesz tehát egy szép kerek évfordulónk. Nagyon komoly előtörténete van annak, hogyan lett Gyula meghatározó pontja a magyar gasztrokultúra, a magyar pálinkakultúra térképének. Az ebben a két évtizedben történetek, nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ez így lehet. Igaz, sokszor elbagatellizáljuk, de tényleg Gyula a pálinka fővárosa erre a három, illetve idén négy napra. A kétezres évek elején mind a pálinkakultúrában, mind a rendezvény életében elindult a felívelés, de utána volt ennek egy sajnálatos leágazása. Ezért is mondom azt, hogy nagyon-nagyon jó pillanatban érkezett a Bora Kft., mert megmentette a fesztivált és ezzel a magyar pálinkakultúra egy rendkívül fontos részét is. Sőt, nemhogy csak megmentette, de új erőt és új lendületet adott ennek az egésznek. Mi – a szakma – már kezdtünk aggódni, hogy egy ilyen történelmi siker csak nem mehet a süllyesztőbe?! Óriási eredmény, hogy a cég időt, energiát és pénzt áldozva erre, ismét pályára állította a Gyulai Pálinkafesztivált.
Imre, nálatok mi volt a motiváció az elején?
Bora Imre: Azt gondolom, hogy a Gyulai Pálinkafesztivál egy olyan, méltó helyen megrendezésre kerülő, a nemzeti italt népszerűsítő rendezvény, ami mindenkit érdekelhet, és ami miatt, ha valakinek a pálinka szó eszébe jut, azt azonnal Gyulával azonosítja. 19 évvel ezelőtt itt jött az ötlet Lovász Sándortól, és hosszú évekig az első volt az ilyen jellegű rendezvények között. Persze azt is hozzá kell tenni, 19 évvel ezelőtt nagyon kevés fesztivál volt, nagyon nem ilyen fesztiválos ország voltunk, mint jelenleg. Most túlkínálat van, mindenki próbál a legkisebb településektől kezdve kisebb-nagyobb fesztiválokat létrehozni, és ez vonatkozik a pálinkára, a sörre, a kolbászra, bármire. Ha pedig valami sikeresnek tűnik, akkor mindenki azonnal próbálja átvenni az ötletet, és ez alapján kisebb rendezvényeket szervezni.
Nekünk a szakmánk és a több mint 17 éves rendezvényszervezői múltunk kapcsán abszolút adta magát az ötlet, hogy vegyük ezt a rendezvényt át, és próbáljuk arra a pályára állítani, ami méltó hozzá, ami méltó Gyula városához és a hungarikumunkhoz. Az biztos, hogy hihetetlen munkát vettünk a nyakunkba és hihetetlen felelősséget is. A pálinkának akkoriban még volt egy negatív jelentéstartalma, de azóta sok minden történt, és ma már mindenki a pálinka (azóta helyreállt) nimbuszához méltó rendezvényt vár el. És ugyanígy Gyula városának összképe, történelmi háttere is felelősséget jelent. Ide nem hozhatunk egy olyan rendezvényt, amire csak legyintenek, amire a turista azt mondja: erre nem jönnék el.
Ezek mind kihívások a szervezőcsapatnak, aminek próbálunk megfelelni és próbálunk újítani, például a helyszínben. Igyekszünk a rendezvény napjaiban új programokkal a nagyközönség elé lépni. Hogyha az első két évet nézem, nekünk is meglepetés volt, hogy ennek a fesztiválnak mekkora az országos ismertsége – valóban nagyon sokan jó szívvel emlékeznek vissza rá. Ez egy újabb kihívást hoz magával: aki eljön újra, sokkal kritikusabb szemmel néz körül.
Emellett az is kihívás, hogy a szakma hogyan viszonyul hozzá. Mert lehetünk itt valami varázslók, akik nagyon tudják a tutit a fesztiválban, de ha a szakma nem áll mellénk, ha nem jelenik meg megfelelő módon, akkor baj van. Hiszen koncertet mindenki tud szervezni, de a Gyulai Pálinkafesztiválnak van egy küldetése, amit muszáj, hogy magunk előtt vigyünk.
Ha már szóba került a felelősség... A pálinkafogyasztás kultúrájával mi a helyzet jelenleg? Beszélhetünk már ilyenről?
FA: Egyértelműen. Nagyon komoly a történelmi háttér: közel 300 éves a tradíció, hiszen a gyulai várban, 1731-ben báró Harruckern János György alapította az első pálinkafőzdét a régióban. Ez egy nagyon értékes örökség, amit az őseink hagytak ránk, nekünk pedig az a kötelességünk, hogy ezt továbbadjuk a következő generációknak, hogy megértsék, a pálinka nem a berúgást szolgálja, hiszen meg tud jelenni benne a gyümölcs ízének minden szépsége. Az adott tájegységhez kapcsolódó gyümölcsből jól elkészített pálinka valóban a magyar gasztrokultúra jelképe tud lenni, ahogyan ezt Imre is mondta.
Azt gondolom, Gyula egyedülálló módon összehozta a szakmát és a végfogyasztókat, és ez általában nem igazán működik, de Gyulán igen. Minden tiszteletem Imrééké, hogy nem dobták el a szakmai részt, a pálinka és párlatversenyt, és nem csak egy olyan fesztivált csináltak belőle, amin ételt és italt adunk, hogy legyen belőle bevétel, hanem nagyon komoly munkával megtartották a szakmai konferencia színvonalát – idén is nagyon komoly előadók, nagyon komoly előadásokkal jönnek.
Az szemmel látható, hogy nagyon jól fut a rendezvény. De mi kellett a sikerhez?
BI: Elsősorban pénz, mint mindenhez. Persze elengedhetetlen egy nagyon jó szervezőcsapat, akik mindannyian éjt nappallá téve azon dolgoznak, hogy fesztivál sikeres és minél színvonalasabb legyen. Kell hozzá egy kis szerencse is – hogy megfelelő időjárás legyen és a vendégek szívesen jöjjenek ki –, és kell hozzá elhivatottság, hogy ne a profitot nézzük, hanem azt hogy ki kell szolgálni azt a 30–40.000 látogatót, aki itt van. Persze fontos, hogy hosszú távon eredményeket hozzon a fesztivál, de az eredmény csak úgy jön, ha valamibe befektetsz, és ha valamit profi módon próbálsz megrendezni. Gyulán ehhez minden feltétel adott, és a szerencse is azokat segíti, akik tesznek érte. Elengedhetetlen a szakmaiság: el kell dönteni, hogy milyen felületeken reklámozzunk, milyenek legyenek a fellépők, milyen tartalommal töltsük meg a napot, kiket szólítsunk meg.
Nagyon fontos, hogy két évente szakmai konferenciát rendezzünk – idén is lesz –, illetve az idei évben lesz még egy újdonság: pálinka a konyhában. Ez egy külön esemény lesz, ami valóban tanítja az ide látogatókat, és nem csak a pálinkáról, hanem az ételkészítési újdonságokról, kuriózumokról is. Komoly kiadvány készül hozzá, receptekkel, és olyan helyszínt fog kapni ez a rész az Almásy-kastély képében, ami abszolút méltó hozzá. Attila lesz a pálinkának a mentora, aki a hallgatókat tanítja a megfelelő fogyasztás kultúrájára. És van még egy dolog, ami nyilván kell a sikerhez: a sok-sok elégedett látogató.
Sokan járnak vissza?
BI: Azt gondolom, hogy aki fesztivállátogató és szereti Gyulát, az a naptárjában beírja a Pálinkafesztivál időpontját.
FA: Csak annyit tennék hozzá, hogy körülbelül egy évtizede látogatom magát a rendezvényt, és azt látom, hogy Gyula egy olyan komplex szolgáltatást tud adni, amivel a teljes hétvégét meg lehet tölteni. Nagyon sok szállás van, és egyéb szolgáltatások – wellness, fürdő, kastély-, várlátogatás –, amik miatt ez elsősorban nem csak egy buli. A Gyulai Pálinkafesztivál a családok egy állandó és kedvelt programjává vált, amire fel lehet építeni egy egész hosszú hétvégét. Ezért is olyan fontos az időpontválasztás.
BI: A család szó nagyon fontos! Vasárnap családi napot tartunk, igaz van, aki fanyalgott emiatt az első évben: hogyan jön össze ez a program gyerekekkel? Pedig nem lehet kihagyni őket – olyan programot kell szervezni, ami számukra is érdekes. Nyilván nem este – a családi nap egy kora délelőttől délutánig tartó programsorozat, amivel szórakoztatjuk, lefoglaljuk a kicsiket.
Attila, te elég sok rendezvényen jársz: pálinkát bírálsz, képzéseket tartasz. Van tehát rálátásod a témára. Hová tennéd a gyulait a pálinkás összejövetelek sorában?
FA: Talán lehet, hogy egy átlagos fogyasztó számára hihetetlennek tűnik, de tényleg Gyula a pálinka fővárosa. Ki kell, hogy mondjam, régen becsapták a fogyasztókat – olyan pálinkának nevezett termékek kerültek a polcra, amiben nem volt gyümölcs. Ez alatt a 19 év alatt eljutottunk oda, hogy itt Gyulán, ha megjelennek a cégek, egy olyan közönséget találnak, akik inkább ritkábban fogyasztanak alkoholt, de abból a minőségi termékeket keresik. Minden hazabeszélés nélkül mondom, ma Magyarországon a minőségi pálinkafogyasztás legjelentősebb rendezvénye a Gyulai Pálinkafesztivál. El nem lehet mondani, hogy a szakma és a visszajáró vendégek számára ez milyen fontos színtér. Itt tudunk találkozni a fogyasztókkal, akiknek rengeteg kérdése van, és ezeket hál’ istennek fel is teszik, és mi szakemberek válaszolhatunk ezekre a kérdésekre. Van egy fiatalabb generáció, amelyik nyitottabb, és ilyen jellegű fórumot csak itt talál Magyarországon. Vannak más orientáltságú fesztiválok, amelyeken a szakmaiság nem igazán lényeges, csak az, hogy együnk-igyunk, szórakozzunk, érezzük jól magunkat, ami persze nagyon fontos itt is, de ez a fesztivál sokkal több ennél.
Idén milyen programok várhatóak?
BI: Nagyon fontos dolog, hogy idén négynapos fesztivált szerveztünk! Lesznek igazi sztárzenekarok – a Magna Cum Laude nyilván elengedhetetlen, hozzátartozik a Gyulai Pálinkafesztiválhoz –, de sorolhatnám tovább: Republic, P. Mobil, Szabó Balázs Bandája, Neoton, lesz egy szuperkoncert az LGT sztárjaival, ami igazi kuriózum, de ha más irányba megyünk, akkor lesz Ferenczi György és a Rackajam, ami teljesen más stílus, vagy Oszvald Marika, aki a már említett családi programra érkezik. Annyira széles skálát állítottunk össze, hogy mindenki találhasson kedvére valót. Emellett, ahogyan már említettem, szakmai konferenciával, gasztronómiai bemutatókkal, kuriózumokkal várjuk a vendégeket. Lesznek workshopok is, amik szintén a pálinkáról fognak szólni: a készítésről, a cefre helyes kezeléséről.
FA: Mi (a Gyulai Pálinka Manufaktúra) idén vagyunk tíz évesek, és azzal sem árulok el nagy titkot, hogy bár évente átlagosan 40 rendezvényre megyünk el, mind közül ez a legeslegfontosabb nekünk, hiszen hazai pálya. A Gyulai Pálinkafesztivál és a Gyulai Pálinka Manufaktúra szorosan kapcsolódik egymáshoz. Mi az első évtizedben sokat tettünk azért, hogy kétszer is Magyarország legeredményesebb kereskedelmi főzdéje lehessünk, de már az elején eldöntöttük – ugyanúgy, ahogy Imréék is a fesztivállal – hogy a minőség legyen az elsődleges szempont.
BI: Mi pedig várjuk azt a 40 ezer látogatót, akik majd eldöntik, sikerült-e ezt elérnünk!
Fotók: Pénzes Sándor
