Miről beszél az egykori pandúrlaktanya?
A közelmúltban nekiláttunk, hogy leporoljuk D. Nagy András remek, fontos gyulai épületeket bemutató, a kilencvenes években készült sorozatát. A Szent József templom melletti szoborfülke után, a második részben a Kossuth Lajos utca 7. szám alatt álló házat vesszük szemügyre.
Az 1860-as évek elején épült klasszicista lakóházat jó eséllyel az a Nuszbek József építész tervezte és építette, aki a gyulai városházát is. Nuszbeknek jellegzetes stílusa volt, előszeretettel alkalmazott romantikus elemeket. Itt, ezt az épület nyílászáróinak egy részénél figyelhetjük meg. Ahogyan Bandi bácsi is írta: „Az utcai homlokzat szép harmonikus képet nyújt, mutatja a kiforrott építész alkotókészségét.” Az épület itt áll:
Az ingatlan építtetője és első tulajdonosa Huszka Mihály kántortanító negyedik fia, Huszka József rőföskereskedő volt. Itt jegyeznénk meg, hogy még a legjobbak is tévedhetnek, hiszen D. Nagy András Lajosként nevezi meg az úriembert, bár lehet csak a nyomda ördöge játszott vele. Legyen bármi is a keresztneve, Huszka Józsefnek szakmájához képest igencsak különösen alakult a sorsa.
Ahogyan Kóhn Dávidtól megtudhatjuk: Az ősi családok között nevezetes helyet foglalt el a Huszka család, amelynek kimutatható legrégibb tagja már a tizennyolcadik század második felében szerepelt Gyulán, éspedig számottevő pozícióban, s így az ősi családok közé tartozónak tekinthető. A hagyomány szerint a Huszka család lengyel eredetű lenne. Nevezetesen Lengyelország felosztása után jöttek volna a család tagjai az országba. Közülük az egyik, Huszka Pál a XVIII. század végén Szeged-Rókuson esperesplébános volt.
Huszka József, a kántortanító negyedik fia, Gyulán rőföskereskedő volt. Mint honvéd küzdött a szabadságharcban, az abszolút rendszer alatt tanúsított viselkedése miatt állandó megfigyelés alatt állott, és mint Mihály bátyját az ötvenes években, őt is elfogták és bezárták. Hazafiúi érdemei honorálásául 1861-ben polgárnagyi minőségben – polgármester helyett ugyanis polgárnagyot mondottak – a város élére került. Ő építtette a mai csendőrlaktanyát képező emeletes házat, amely tulajdona volt, és amelyben lakott. Az ő idejében épült, és nagy részben az ő érdeme is, a mai városháza, melynek építése alatt a városháza ideiglenes helyisége a Harruckern téren levő Uferbach-féle ház volt. Polgárnagysága rövid ideig tartott, épp úgy, mint Mihály bátyja második képviselősége is, mert az országgyűlés feloszlatása után lemondott állásáról, utóda a provizórium alatt kinevezett Brudkovszky lőn. 1861-ben azonban a Huszkák vezető pozíciót foglaltak el Gyulán, egyik, mint a város országgyűlési képviselője, a másik, mint a város feje.
A ház később az állam tulajdonába került, ekkor csendőrlaktanyává alakították. Az eredeti cikk születésekor, 1992-ben pedig a Kötőipari Vállalat használta. A sorsa 1994-ben vett újabb fordulatot, a Gyulai Hírlap 1994. május 27-én megjelent számából kiderül: „Várhatóan júniusban, az idegenforgalmi főszezon kezdetére megnyitja kapuit a Békés Megyei Tourinform Iroda a volt Pandúr-laktanya épületében, a Kossuth Lajos út 7. szám alatt. Az épület átalakítására, felújítására a tervek elkészültek, és már csak az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség jóváhagyására és engedélyezésére van szükség. A Gyulai Önkormányzat és a Békés megyei Önkormányzat az iroda finanszírozására megállapodást kötött, amelyet nemrégiben írt alá a két önkormányzat. Az információs iroda megnyitására ismételt pályázatot kellett benyújtani az Országos Idegenforgalmi Hivatalhoz.”
A megnyitóra 1994 októberének végén, a felújítás után került sor, az épület azóta ezt a funkciót tölti be, bár a helyi információs iroda szerepköre jelentősen bővült, nem csak Tourinform irodaként, hanem a Gyulai Turisztikai NKft. székhelyeként is funkcionál. Az ingatlan udvarát a TDM pályázat keretében újították fel, kerékpárkölcsönző és szabaduló pince is üzemel benne, így jó eséllyel minden Gyulára érkező vendég megfordul benne.
Fotók: Tóth Ivett
