Kiemelt fejlesztési helyszín lett Gyula
Nemrégiben látott napvilágot a hír: a gyulai vár és Szigeterőd bekerült a Várprogram kiemelt helyszínei közé! Ez gyakorlatilag azt jelenti, minden szinten elismerték, hogy a gyulai vár hazánk egyik legjelentősebb műemléke. Mondjuk ezt mi eddig sem vitattuk, a határozattal ugyanakkor reálissá vált az esélye annak is, hogy minden gyulai álmok egyik legnagyobbika megvalósulhasson.
Fontos tudni, a projekt ötlete nem tegnap merült fel először, a várkert történeti értékeihez méltó és magas színvonalú teljes rekonstrukciója több, mint fél évszázados elképzelés, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy idősebb Halmos Béla már 60 évvel ezelőtt, 1957-ben terveket készített a Szigeterőd helyreállítása érdekében, ahogy az alábbi kép is tanúsítja.
A lokálpatrióta városi, majd megyei főépítész nem keverendő össze fiával, ifjabb Halmos Bélával, aki szintén építész volt, de zenészként és népzene-kutatóként jóval ismertebb a munkássága, hiszen Sebő Ferenccel nemzetközi hírnévig jutott! Az emléktábláik amúgy egymás mellett láthatóak egykori házuk homlokzatán.
De vissza a tervhez, amit érdemes szemügyre venni kicsit alaposabban! Annak idején nyilván nem álltak rendelkezésre azok a képalkotó eljárások, mint napjainkban, így Halmos Bélának egy geodéziai szintvonalas térképen és veleszületett tehetségén kívül nem sok minden állt a rendelkezésére a beépítési terv megrajzolásához.
Oké, némi sejtésük azért lehetett arról, hol is húzódott a palánk vonala, hiszen a külső vár régészeti feltárásának előmunkálatai már az ’50-es években megkezdődtek, leginkább Paolo Mirandola híres rajza nyomán.
Ahogyan a kutatásokat végző Liska Andrástól, Péterfi Bencétől és Szaszkó Elektől megtudtuk, a gyulai várról készült legelső hiteles ábrázolás Paolo Mirandola olasz hadmérnök alaprajza, amely feltehetőleg 1562-ben készült, az erősség tervezett kiépítése kapcsán. Az itáliai várépítő mester gyulai munkálkodása már Kerecsényi László várkapitány idejére tehető.
Mirandola részletes felmérést készített a már meglévő, és véleménye szerint nem elégséges külső és belső védelmi vonalakról, valamint javaslatot is tett a palánkrendszer teljes átépítésére. A téglavárat körülvevő természetes folyómeder által alkotott szigethez igazodó kisebb méretű bástyákat akkoriban modernnek számító olaszbástyákra cserélte volna a várárok medrének a kiszélesítésével együtt, ám az idő rövidsége csak ennél jóval kisebb átalakításokat tett lehetővé.
Az eddigi történeti kutatás két olyan részletes rajzot ismert a gyulai várról, ami Mirandola nevéhez köthető, ám ezek közül csak a vár akkori állapotát felmérő munka volt publikálva. A másik példányt, amely az általa javasolt kiépítéseket ábrázolja csak 2015-ben sikerült megtalálni a Bécsi Hadilevéltárban, éppen a Szigeterőd-program előkészítéséhez kapcsolódó levéltári kutatások eredményeképp.
A Szigeterőd-projekttel kapcsolatos régészeti kutatásokat 2014-től Liska András régész, főmuzeológus, örökségvédelmi szakértő vezette, melyről írt beszámolóját több fejezetben mi is ismertettük. (1. rész, 2. rész, 3. rész és 4. rész)
A legutóbbi kutatásokban – ellentétben a Halmos-féle időszakkal – már minden lehetséges régészeti eljárást bevetettek a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének munkatársai, végeztek archeomágneses vizsgálatokat, georadaros méréseket és térképező földtani mikrofúrásokat is. És mire jutottak?
A meder nyomvonalát Halmos Béla gyakorlatilag centire pontosan jó helyre lőtte be! Persze a mostani feltárások emellett rengeteg fontos, új információval láttak bennünket, ráadásul előkerült néhány fantasztikus lelet is, amiket a vár fejlesztése során felújításra kerülő múzeumban biztosan megcsodálhatunk majd mi is!
Fotók: Szigeterőd-projektfüzet és Tóth Ivett
