Gyulait! De Szegedről???
Éppen ma 129 éve, hogy Bazinban meglátta a napvilágot a gyulai nagyüzemi húsipar szülőatyja, Stéberl András. A pozsonyi tanulóévek és a katonai szolgálat után vándorló mesterlegényként került későbbi világraszóló sikereinek helyszínére, Gyulára. A helyi hentesmesterség másik legendás alakjánál, Balogh Józsefnél csiszolta tovább tudását, majd 1914-ben saját üzletet nyitott. Számos nagyszerű eredményt ért el, melyek közül a legnagyobb talán az 1935-ös Brüsszeli Világkiállításon – a valamelyest aktualizált formában ma is kapható – „kis páros gyulai kolbásszal” besöpört arany diploma volt.
Maradjunk annyiban, Stéberl nem volt egyszerű eset, de ahhoz, hogy valaki a már akkor is kőkemény piaci versenyben ilyen szinten futtasson fel egy kis vidéki húsüzemet, kellett is a megfelelő „huncutság”. Korábban már szó esett meghökkentő marketingakcióiról, illetve arról is, mitől gyulai a gyulai, de ha kellett, Stéberl úr a jogi lépésektől sem riadt vissza, hogy a gyulai márkát megóvja a konkurenciától. Így esett ez 1936-ban is, amikor a szintén legendás Pick családdal sikerült tengelyt akasztania, akik hogy, hogy nem gyulai hentesáruk gyártására ragadtatták magukat.
A sztori az 1936-os budapesti tavaszi vásáron kezdődött, ami akkoriban kis hazánk legnagyobb élelmiszeripari kiállítása volt. A Békés korabeli tudósítása szerint "Hárman vannak fenn gyulai hentesek a vásáron: Stéberl András, Nagy József és Puckó József, Gyulavárit pedig gróf Pongrácz Jenő hentesáru-gyára képviseli. Meg kell állapítanunk, hogy a gyulai kolbász hírnevét mind a négy kiállító méltóan reprezentálja s annak eddig elért nagy sikereit még inkább megtetézte. A gyulai kolbász nagy sikerének középpontjában a Stéberl András sátra áll. Ez a sátor az, ahol a kiállítás minden látogatója megfordul és addig legalább is ott marad, mig jóízűen be nem uzsonnázik. A megnyitás napján a Kormányzó ur megszólításával tüntette ki Stéberl Andrást és örömét fejezte ki üzeme erőteljes fejlődésén. Hogy ez a Stéberl-sátor mekkora forgalmat bonyolit le egy-egy napon, arról a vasárnapi nap eredménye ad hü képet, amikor elfogyott tizennégyésfél mázsa hentesáru, öt mázsa kenyér és ötszáztiz darab zsömlye. A virslihez és kolbászhoz másfél mázsa tormát reszeltek meg és egy akós hordó mustárt kentek fel. Olyan siker ez, aminővel nem sok kiállító tud büszkélkedni.”
Ez a siker viszont van, akinek sok volt. Vagy inkább sokk. Alig fél évvel később a Békés címlapján „A szegedi Pick-gyár betörése Gyulára – Veszélyben a gyulai hentes-márka – A város és a hentesek tiltakoznak” főcím virított. A Pesti Tőzsde három nappal korábban ugyanis arról adott tájékoztatást, hogy a szegedi cég gyulai hentesáruk gyártásába fog, méghozzá a gyulai Gyepes János ezüstkoszorús hentesmester hathatós segítségével. Ez ráadásul nem az első ilyen próbálkozás volt, 1931-ben az Eszterházy uradalom dobott piacra „gyulai” árut, ami után éppen a Békés szerzője hívta fel a gyulai hentesek figyelmét a márkázás fontosságára.
1936-ban viszont a gyulai már védett, márkázott termék volt, így sikerült egy, még a Pick előtti „támadást” a kamara segítségével lerendezni. A Pick-féle akció igazi pikantériája azonban annak kigondoltsága volt. A cikkben említett Gyepes János a város főjegyzője szerint „Gyepes egy tönkrement ember, legutóbb a gyulavári hentesüzemben dolgozott. Azt is tudom, hogy Gyepes legutóbb adományokból tartotta fönn magát.” A leginkább érintett Stéberl András, pedig így nyilatkozott: „A magánvéleményem az, hogy Gyepes Jánost csak reklámként vette maga mellé a szegedi gyár.” A legviccesebb azonban mégsem az, hogy a szegediek ilyen körmönfont módon próbálták magukhoz édesgetni a gyulai vásárlóit, hanem az, hogy az egész történet mögött jó eséllyel Pick személyes sértettsége állt. Hiszen a Békés korabeli cikkéből az is kiderült, hogy „Az ügy hiteles előzményéhez, a Pick-gyár eljárásához, illetőleg annak megítéléséhez tudni kell azt, hogy a tavaszi árumintavásáron Stéberl András aratta a legnagyobb sikert és rajta keresztül a gyulai hentesáru hirneve megsokszorodott, mert az történt, hogy az éIelmiszer-pavillonban Horthy Miklós kormányzó ur egyedül Stéberl Andrást tüntette ki személyes megjelenésével. Úgy látszik, ez fáj Pick urnak…”
Fotók: gyulaanno, Gyulahús Kft.
