Az egykori alispáni lak
Az 1801-es nagy tűzvész után, id. Cziegler Antal uradalmi építész tervei alapján, copf stílusban épült ház a Szent Miklós park sarkán áll, az ortodox templom szomszédságában. Leghíresebb lakója Szombathelyi Antal alispán (1802–1862) volt, aki ezer szállal kötődik Gyula és egész Békés megye történetéhez.
A körösladányi születésű Szombathelyi Antal Debrecenbe járt középiskolába, főiskolára pedig Sárospatakra ment, ahol nem kisebb személyiséggel került közeli kapcsolatba, mint Kossuth Lajos. Az ismeretségből komoly barátság lett, amely folytán ő lehetett 1841. január 9-én Kossuth budapesti esküvőjén a házassági tanúja, gróf Ráday Gedeonnal együtt.
A forradalom és szabadságharc idején Kossuth (talán épp ezért?) őt nevezte ki Békés vármegye kormánybiztosává, és Szombathelyi nem vallott szégyent a poszton: hatalmas szerepet vállalt a megye rendjének megőrzésében, a polgárőrség felállításában és a hadikórház elindításában is. Ő hirdette ki Gyulán 1849. április 29-én a Függetlenségi Nyilatkozatot.
Aztán szegény pont ezért ütötte meg legjobban a bokáját – a szabadságharc bukása után vagyonát zárolták, őt pedig halálra ítélték. A kivégzésre nem került sor, kegyelemben részesítették, de 5 évet azért vasba verve le kellett húznia Bécsújhelyen.
Az egykori alispáni lak a ’80-as évekig városi tulajdonban volt, akkor viszont átadták az államnak egy szerződéssel. A városképi jelentőségű épület – ahogyan az a homlokzatán látható tábláról is kiderül – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szegedi regionális irodájának kirendeltségeként működött. KÖH az már nem létezik (legalábbis korábbi formájában), így az a némiképp abszurd helyzet állt elő, hogy az örökségvédelmi intézmény által használt, védett ingatlan 2010 óta üresen áll. A gyulai képviselő-testület a közelmúltban kérte ingyenes vagyonkezelői jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től.
Fotók: Tóth Ivett
