A belvárosi templom harangjai
2004. május 15-én, szombaton reggel 9 órakor érkezett meg a feldíszített teherautó, ami a Nádi Boldogasszony templom három új harangját hozta. Volt minden, ami kell: rendőri felvezetés, száz biciklis gyerek, meg jókora tömeg. A Harruckern térre érkezve a harangokat a templom főbejárata előtt helyezték el, hogy ott várjanak a másnapi felszentelésükre. Vasárnap mintegy háromezren gyűltek össze a templomnál, hogy meghallgassák a dr. Erdõ Péter bíboros, prímás, érsek által celebrált misét. Nem csoda, hogy nagy volt az érdeklődés, utoljára 1948-ban szenteltek harangot Gyulán.
Nem kis mutatvány volt beemelni a templom tornyának ablakán a három, az őrbottyáni aranykoszorús harangöntő mester Gombos Miklós által készített harangot, de minden a tervek szerint ment, és délben megszólalhatott a nagyharang, majd az új kistestvérei, előbb egyenként, majd egyszerre is. A nagyharang még az első világháború után, 1924-ben került a helyére – a háború alatt a gyulai katolikus templomokból összesen 8 harangot vittek el hadicélokra –, Karácsonyi János szentelte fel.
A belvárosi templom tetőszerkezetét 12 éve újították fel, idén a toronyórát kicserélték – az öreget már régen is szidták, szinte sose működött, mindenki lekéste a vonatot, még vers is született a „tiszteletére”, óda a toronyóra halálához címmel. A korábbi óráról a több százezer forintos kutatás ellenére sem találtak érdemi információt, így nem is tartottak meg belőle semmit. Az óracsere mellett a nagyharang tartószerkezetét is meg kellett erősíteni, hogy újra megszólalhasson.
A nagyharang viszonylag ritkán – csak vasárnap és temetések esetén – hallható, a második szól délben, este és reggel a harmadik. Csak „rendes” harangozáskor lendülnek meg a harangok, amikor időt jeleznek, akkor inkább csak megkondulnak, egy kalapács üt rájuk. Még az időjelzés is hangos, de amikor a harangok beindulnak, elképesztő a hangerő. A hatalmas fémtestek lassan kopnak, négyszer el lehet őket forgatni – ilyenkor le kell őket emelni –, hogy egyenletesen változzon az anyagvastagság.
A belvárosi templom harangjai
I. – 1.420 kg, hangja: D, képe: Jézus szíve, latin felirata magyarul: Adj békét Uram napjainkban, mert nincs más, aki harcol értünk, ha csak nem te, Istenünk! Öntötte: Szlezák László Budapesten, 1924-ben.
II. – 615 kg, hangja: C, képei: Szűz Mária a gyermek Jézussal és angyalos országcímer, felirata: Nádi Boldogasszony, Gyula Nagyasszonya, Hozzád folyamodok, Kegyes pártfogója. Öntve a gyulai hívek adományából, 2004-ben.
III. – 325 kg, hangja: H, képe: Boldog Apor Vilmos, felirata: A jó pásztor életét adja a juhaiért! Másik képe: püspöki címer, jelmondata: A kereszt erősíti a gyengét és szelídíti az erőset! Felirata: Fölajánlom szenvedéseimet az édes magyar hazáért és az egész világért! Szent István, könyörögj szegény magyarokért! Öntette a Gyulai Róm. Kat. Egyházközség 2004-ben.
Lélekharang – 140 kg, hangja: E, képe: Szent József a gyermek Jézussal, felirata: Szent József a haldoklók pártfogója könyörögj érettünk! Másik képe: a föltámadt Krisztus, felirata: Krisztus világossága! Fényeskedjék nekik!
Köszönet a segítségért Kovács Péter esperes-plébános, püspöki helynöknek!
Felhasznált irodalom: Kovács József (2004): Egy feledhetetlen nap. In: Kovács József (szerk.): A gyulai római katolikus plébánia évkönyve 2005.82–84.
Fotók: Pénzes Sándor
