A reformáció gyulai emlékoszlopa
1517. október 31. minden protestáns számára alapvető fontosságú dátum – a hagyomány szerint Luther ezen a napon szögezte ki 95 tételének másolatát a wittenbergi vártemplom kapujára. Ma már persze tudjuk, hogy Luther valójában ezen a napon Albert mainzi érseknek küldött a búcsúcédulák árusítása ellen tiltakozó levelet, melyhez csatolta vitairatát, de a lényegen ez nem változtat: hivatalosan ezt a dátumot tekintjük a reformáció kezdetének.
Gyula a magyarországi reformáció jelentős helyszíne volt. Mielőtt a vár a törökök kezére került, jó néhányán jártak, éltek vagy tanítottak a településen a hazai hitújítók közül. Megfordult a városban Ozoray Imre, Gálszécsi István, Szegedi Kis István, Sztárai Mihály, Valkai Kelemen, Szikszai Fabricius Demeter, Balsaráti Vitus János és Sibolti Demeter is. Ténykedésükben helyi patrónusok – Patócsy Ferenc, Massai Imre, Massai Eulália, Thurzó Margit, Mágocsy Gáspár vagy éppen Kerecsényi László – segítették őket.
A reformáció 500 éves jubileumáról világszerte rengeteg helyen megemlékeztek, így Gyulán is, ráadásul nem is akárhogyan! A Petőfi téren, a református templom mellett, november 6-án este leleplezték a fent említett urak és hölgyek, illetve a gyulai reformáció előtt tisztelgő, szürke zimbabwei gránitlapokból épített emlékművet, melyet Papp László gyulai építészmérnök tervezett, Csőke Péter kőfaragó mester kivitelezett, Béres István városi főépítész koordinálása mellett.
A műemlék három hasábból álló kompozíciója, puritanizmusa, szigorú geometriája, fegyelmezettsége és a Misztótfalusi Kis Miklós által, az ezerhatszázas évek végén Amszterdamban tervezett Janson SSK betűtípussal írt szövege mind-mind a reformáció elveire utalnak. Ugyanakkor tervezője a mai kor adta lehetőségeket is szem előtt tartotta, így az emlékmű melletti táblácskára egy QR-kód is felkerült, amely segítségével többet megtudhatunk a reformáció gyulai alakjairól.
Fotók: Tóth Ivett
