Gyula környéki horgászvizek
Állítólag annak idején az a mondás járta a környéken, hogy Gyulán még a koldus is halat eszik. Annak, hogy ez valóban így lett volna, nem igazán találni nyomát, de ismerve a város egykori képét, simán elképzelhető, hogy van benne igazság. A Gyulát és környékét keresztül-kasul behálózó vizek fantasztikusan gazdag élőhelyet biztosíthattak a halaknak. Ahogyan az alábbi térképen is látszik, a Körösök szabályozása előtt egyszerűbb lehetett csónakkal közlekedni a településen, mint szekérrel. A Fehér-Körös egykori főmedrének helyén ma az Élővíz-csatorna csordogál, de a folyó eltörölhetetlen nyomot hagyott Gyula arcképén: az utcák hálózata pontosan leköveti a sok ágra szakadó meder egykori kanyarulatait.
A folyószabályozásnak persze nagyon is racionális okai voltak: csak az első világháborúig 12 nagyobb gyulai árvizet tartunk számon, volt közöttük olyan (az 1855-ös), ami a város lakásállományának kétharmadát elpusztította. A halállományt érintő hatásokra meg akkoriban nyilván senki sem gondolt. 1898 Gyula, 1905–1907 Bökény, 1936–1942 Békésszentandrás, 1967–1968 Békés, 1974–1977 Körösladány – a sorban épülő védművek teljesen megváltoztatták az élőhelyet: azóta a duzzasztók az ívásra felúszó halak számára megkerülhetetlen akadályt jelentenek, és megszűntek az íváshoz szükséges áradások is. A ’70-es évek ipari szennyezése, a megoldatlan szennyvíz-elvezetés és a mezőgazdaságban használt vegyszerek segítségével majdnem sikerült elpusztítani ezt a csodálatos ökoszisztémát.
Szerencsére a Körösöket ma már újra Magyarország legtisztább vizű folyói között tarthatjuk számon, aminek köszönhetően a halállományuk is szépen gyarapodik, főleg a kereskedelmi célú halászat megszüntetése óta. A Körösök remek horgászvizek, bár egyelőre inkább a környékbeliek körében népszerűek. A kezelői feladatokat a területen a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége látja el, ennek megfelelően ők forgalmazzák a horgászathoz szükséges okmányokat, kiadványokat és jegyeket is. A szövetség alá 92 tagegyesület – köztük 4 gyulai – tartozik, a teljes tagság összesen közel 20.000 főt számlál, azaz Békés megyében a lakosság 5,5%-a pecázik, ami országos szinten is magasnak számít.
Gyula elsődlegesen nem vadvizeiről és horgászturizmusról ismert, pedig nagyszerűek a lehetőségek: könnyedén elérhető a Fehér-Körös, a Fekete-Körös, összefolyásuktól a Kettős-Körös, majd a Sebes-Körössel való találkozásuktól a Hármas-Körös, no meg az Élővíz-csatorna majd 38 kilométere. Mindazt, amit a Tiszából ki lehet fogni a Körösök is meg tudják adni: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, balin, domolykó, márna, paduc, sügér, kárász és keszegfélék is akadnak szép számmal.
Ha pedig valaki komolyan perget, akkor mindig szezon van, kivéve persze a tilalmi időket – de ezt reméljük, senkinek sem kell elmagyarázni. Nyáron jól megy a harcsa, a domolykó, a balin, a jászkeszeg, télen meg a süllő és a csuka, de aki békés halakra utazik, annak is megéri próbálkozni, idén szeptemberben a Kettős-Körös felsővizén például egy 27 kilós tőponty is horogra akadt.
Gyula közvetlen környékén kimondottan ajánlott terep a Fehér-Körös duzzasztója Gyulavárinál, a Fekete-Körös városerdei szakasza, a Kettős-Körös Szanazugnál (itt csónakbérlésre is van lehetőség), és persze a sokat emlegetett Élővíz-csatorna, ami külön szám. A gyulavári duzzasztótól Békésig húzódó, részben (a békéscsabai szakaszán) ásott mederben folyó csatorna Gyula egyik meghatározó tájképi eleme. Partja a városon belül gyakorlatilag mindenhol szépen gondozott. Gyerekekkel különösen érdemes kipróbálni, garantált az élmény, hiszen a vizet folyamatosan telepítik.
Ha tehát valaki szeret pecázni, de nem kimondottan horgászni jön Gyulára, akkor is érdemes bedobni mondjuk egy pergetőbotot, a parti szállodákból, apartmanokból kisétálva egy perc alatt egy olyan horgászvíznél találjuk magunkat, amiből csuka, domolykó, balin és márna is fogható. Remek szórakozás, ráadásul párszáz forintos a napijegy, amit a FECA-PECA Horgászboltban lehet beszerezni, az Interspar mellett.
Külön köszönet az információkért, a videóért és a képekért Cegának!
