Az új közhasználatú fürdőkre vonatkozó szabályozás végrehajtásának első lépéseiről számolt be Bufa-Dőrr Zsuzsanna, az NNGYK (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) Közegészségügyi Laboratóriumi és Módszertani Főosztályának témafelelőse a Magyar Fürdőszövetség őszi közgyűlésén. Érdemes képben lenni, sok minden változott.
Még tavaly novemberben jelent meg a Magyar Közlönyben a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 510/2023 (XI. 20.) Kormányrendelet. A szakember elmondta, hogy komoly változás az új jogszabályban, hogy a szabályozás a korábbi klasszikus közhasználatú fürdőkön és azok üzemeltetőin túl már a szaunákra és gőzfürdőkre, valamint ezek üzemeltetőire, és a szálláshelyek medencéire is kiterjed. A magánfürdőkre (saját, családi medencékre) továbbra is csak a vízzel érintkező anyagok szabályozása vonatkozik.
Ami talán első hallásra idegen lehet, hogy a jogszabály kerüli a medence fogalmát. A klasszikus medencéket, illetve minden nem medencés vagy kád jellegű létesítményt egy nagy definícióba, a fürdési célú létesítmény fogalmába rendel. Ennek oka, hogy a rendelet igyekszik kezelni azokat a berendezéseket, eszközöket is, amelyek a szálláshelyeken, fürdőkben az elmúlt években elterjedtek. Ilyenek például a vizes játszóterek, vagy akár a szórakoztatás a nemnewtoni folyadékokkal.
Bufa-Dőrr Zsuzsanna kiemelte, hogy közhasználatú fürdő alatt most már minden olyan létesítményt értünk, amely nyilvános és legalább egy fürdési célú létesítmény üzemel benne. Nagy változás, hogy azok a hatlakásosnál nagyobb társasházak, lakóparkok is beletartoznak most már, amelyek fürdési célú létesítménnyel rendelkeznek.
A szálláshelyek is érintettek
A rendelet igyekszik a fürdőzőket érő kockázatok tekintetében elkülönítve kezelni a szabályokat, és ehhez a fürdőket három nagy csoportba osztja. Az 1-es típusú közhasználatú fürdők közé a klasszikus fürdők, élményfürdők, termálfürdők, gyógyfürdők, uszodák tartoznak, ahol a fürdőszolgáltatás a fő tevékenység, vagy az a fürdőzők számára önállóan is igénybe vehető.
A jogszabály újdonságai a 2-es, illetve a 3-as típusú közhasználatú fürdőkre vonatkozó speciális szabályok. A 2-es típusú fürdőben a fürdési szolgáltatás a fő tevékenység mellett, mint többletszolgáltatás van jelen, és ezen belül a 2/a. a nagyobb szálláshelyeket a 2/b. pedig elsősorban a magánszálláshelyeket és a társasházakat tömöríti.
A 3-as típusú fürdők csoportjába minden egyéb más tartozik mint az interaktív szökőkút, kizárólag kádfürdős szolgáltatást biztosító fürdők és a vizes játszóterek. A 2/a. és 2/b. besorolás pontosítása várható még a jogszabályban - emelte ki a szakember, és hozzátette, hogy erre vonatkozóan már benyújtottak egy javaslattervet.
A rendelet definiálja a kád típusú medencét, amelyből a vizet minden, a névleges befogadóképességet elérő számú felhasználó után leeresztik. Itt a szövegezés pontosítása várható, amely egyértelművé teszi, hogy a tangentor medencékbe, akárcsak az egyben forgalmazott, NNGYK engedéllyel rendelkező kádakba lehet élményelemet telepíteni, ha azt az engedélye tartalmazza. A rendelet meghatározza a nem medencés létesítmények definícióját is, ezek elsősorban azok a vizes játszótér típusú berendezések, amelyeknek nincs előírt állandó vízmélysége.
Felújításnál azonnal kell a KTSZ
A létesítésre vonatkozóan újdonság, hogy a közhasználatú fürdő bővítése, az új fürdési célú létesítmény kialakítása és a magánfürdő közhasználati fürdővé alakítása létesítésnek minősül, melyet az illetékes járási hivatalok engedélyeznek, a közegészségügyi-technológai szabályzat (KTSZ) jóváhagyásával. Az eljárás két lépcsőssé változott. Gyakorlatilag a közegészségügyi technológiai szabályzat előzetes igazolását kell elvégezni minden létesítés előtt, majd annak a létesítés után egy hatósági elfogadása következik. Az NNGYK által javasolt jogszabály-módosítás szerint egyértelműen elválik majd, hogy a KTSZ tartalmi követelményei közül melyek azok, amelyeket már az előzetes igazolásra be kell nyújtani, és melyek azok, amelyeket nem. Az üzemeltetési előírásokra vonatkozó adatokat nyilvánvalóan nem kell előre rögzíteni a KTSZ-ben, csupán az építés előtt már ismert információkat - emelte ki a szakember.
A fürdőfelújítás most már új létesítésnek minősül, így akkor kell a KTSZ-t elkészíteni a teljes fürdőre, amikor a létesítés megtörténik, tehát azonnal. A fürdési célú létesítményeket csak szűrő-forgató berendezéssel lehet létesíteni, de a kivételeket is rögzíti az új jogszabály. Ilyenek például a kádtípusú medencék, és a kisméretű hideg vizes medencék, amelyek esetében töltő-ürítő mód is engedélyezett.
Haladék a lábmosókra, zuhanyzókra
Ami a legfontosabb az új követelményeket tekintve, hogy a higiénés és biztonsági szabályok már érvénybe léptek a fürdők esetében, akárcsak a közegészségügyi előírások. A többi előírás betartására pedig általában két év áll rendelkezésre. Moratóriumot kaptak többek között a lábmosóra vonatkozó követelmények, akárcsak a zuhanyok, illetve az öltözők megfelelő számának biztosítása. A március óta érvényben lévő releváns közegészségügyi követelményeket a legtöbb nagy fürdő eddig is betartotta, pl. közegészségügyi szempontból kiemelten fontos a felnőttek fürdőzési tilalma a gyermekeknek szánt medencében és a 14 év alatti gyermekek fürdőzésének tiltása a gyógymedencékben.
A tápvizekre vonatkozó szabályozás is jelentősen változik, és ez nemcsak a követelményekre, hanem az engedélyezési és a hatósági folyamatokra is igaz. A fürdési célú létesítmények tápvizét a KTSZ-ben kell rögzíteni, és a tápvizek a KTSZ jóváhagyása során kerülnek engedélyezésre. Közműves ivóvíz, vagy ivóvíz minőségű kútvíz gyakorlatilag korlátozás nélkül felhasználható a fürdő tápvizeként. Ha nem ivóvíz minőségű kútvizet használnak fel fürdővízként, akkor ennek az engedélyezése is a KTSZ jóváhagyásával együtt történik, és a megfelelőségét az NNGYK szakhatósági állásfoglalásban vizsgálja.
Erre figyeljünk az engedélyeztetésnél!
A szakhatósági állásfoglalást az engedélyezési eljárás részeként kéri meg a hatóság (járási hivatal, vagy gyógyvíz, gyógyhatású víz megnevezés engedélyezése esetén Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH)), de akár a fürdők maguk is megkérhetik előzetesen. Ennek előnye a fürdők számára, hogy valamely nem megfelelőség esetén lehetőségük nyílik beavatkozásra, mely alatt a hatósági eljárási idők nem haladnak, elkerülhető az eljárások szüneteltetése, így összességében az engedélyezési eljárás ideje rövidülhet.
Bufa-Dőrr Zsuzsanna arra is kitért, hogy tápvízként a továbbiakban a korábbiakkal megegyezően felhasználható minősített természetes ásványvíz, gyógyvíz és gyógyhatású víz. Kiemelte, hogy a gyógyvíz nem keverhető egyéb forrásból származó egyéb vízzel és más gyógyvízzel sem. A gyógyhatású víz azonban igen, sőt nemcsak egymással keverhető, hanem akár hideg vizes kút vizével is, vagy közműves ivóvízzel is. Mind a két fajta vízzel töltött medence üzemeltethető töltő-ürítő üzemmódban. Ennek az a feltétele, hogy a medencének legyen jó hidraulikája, elegendő víz álljon rendelkezésre a vízbázisban illetve biztosítható legyen a fürdővíz megfelelő mikrobiológiai minősége. A természetes ásványvizek, gyógyvizek, gyógyhatású vizek engedélyezését továbbra is a BFKH végzi, melyben az NNGYK a vizek megfelelőségéről, esetleges vízkezelési eljárások szükségességéről ad véleményt, szakhatósági állásfoglalás keretében. Ebben az engedélyezési eljárásban is megkérhető, sőt javasolt is megkérni előzetesen a szakhatósági állásfoglalást.
A gyógyvíz és gyógyhatású víz értékelése során az NNGYK egészségkockázat-értékelést is végez. Ennek elsősorban az az oka, hogy jó néhány vízben potenciális egészségkárosító vegyületek vannak jelen viszonylag magas koncentrációban. Ezeknek a fürdőzésből, illetve belélegzésből származó kockázatát értékeli az NNGYK korábban szakvéleményezési, most pedig már szakhatósági eljárás keretében. Menete, módszertana elérhető a honlapjukon. Ez alapján nem minősíthető gyógyvíznek vagy gyógyhatású víznek az a víz, amelyben az engedélyezhető fürdési napok száma 14 napnál kevesebb, napi 2-szer 30 perc fürdési idő mellett.
Ez vár a töltő-űrítő medencékre
"Készült egy módszertani útmutatónk a töltő-ürítő medencék üzemeltetésére, engedélyezésére és a hatósági folyamataira vonatkozóan is. Ez tartalmazza mind a létesítésre, mind az üzemeltetésre és a szűrő-forgató technológia alóli felmentés folyamatára vonatkozó összefoglalót is. Ami fontos, hogy a jogszabály végrehajtása a töltő-ürítő medencék esetében egy fokozatos, lépcsőzetes folyamat lesz majd. Két év áll rendelkezésre a már meglévő fürdőknek arra, hogy elkészítsék a KTSZ-t. 2 éven belül kell a töltővizeknek megfelelnie a jelenlegi jogszabályi előírásoknak. Addig is találkozni fognak a fürdők az illetékes hatósággal, a járási hivatal ellenőrzést tart majd, amely kérésünkre felhívja az üzemeltető figyelmét, ha például a töltővizük jelenlegi üzemeltetése nem felel meg a jogszabálynak. Így jut idő az üzemeltetőknek eldönteniük, hogy melyik utat válasszák" - szögezte le a szakember.
Hozzátette még, hogy tudnak olyan termálvízzel üzemelő töltő-ürítő medencéről, amely évek óta ideiglenesen töltő-ürítő, és nem gyógyvízzel, nem gyógyhatású vízzel töltött. Ez nem felel meg a jogszabálynak, ezen a gyakorlaton változtatniuk kell. Hangsúlyozta azt is, hogy ahol a gyógyvizek keverése történik, ott a fürdőnek döntenie kell, hogy a medencét a továbbiakban gyógyvízzel vagy gyógyhatású vízzel kívánja-e üzemeltetni. Ha a gyógyhatású vízre vonatkozó engedélyt megkapja, továbbra is töltő-ürítő üzemben működhet, ha viszont nem, öt éven belül meg kell változtatnia az üzemeltetést.
Bufa-Dőrr Zsuzsanna arra is rámutatott, hogy a gyógyhatási igazolás tekintetében még további egyeztetés szükséges. A kizárólag minősített gyógyvizek keverésével előállított gyógyhatású víz esetében lehet lehetőség arra, hogy a gyógyhatás igazolás analógia alapján történjen, de erre vonatkozóan még egyeztetnek az Orvosi Kamarával.
Mivel közismert tény, hogy a töltő-ürítő medencék vízminősége lényegesen rosszabb, mint a szűrő-forgató berendezéssel üzemelőké, a jogszabályalkotás egyik fő célja az volt, hogy ezen medencék vízminőségére vonatkozóan megnyugtató intézkedéseket hozzon. Szigorúbb ellenőrzés szükséges a beadagolt víz mennyiségének biztosítására, pl. a medencékben medencénkét hitelesített vízórával kell azt mérni. Vízminőségi problémák esetén első lépésben az üzemeltetés követelményeinek optimalizálására fogja továbbra is csak felhívni a fürdők figyelmét a hatóság. Többek között a pótvíz mennyiségének növelésére, a takarítási protokollok betartására, szükség esetén kiegészítésére, módosítására, a maximális terhelhetőség betartására, esetleg csökkentésére. Amennyiben ezek az üzemeltetési beavatkozások nem működnek, és továbbra is a határértékek rendszeres vagy jelentős túllépését tapasztalja a hatóság, elrendelheti a medencében a fertőtlenítést, és amennyiben ez sem működik, akár az üzemeltetési mód megváltoztatását is.
Ellenőrzés és adatgyűjtés
A fürdési célú létesítmények és a közhasználatú fürdő egyidejű megengedett legnagyobb terhelhetőségének számítására vonatkozó követelmények is változtak, egyszerűsödtek. Egy kisebb változtatást még terveznek a jogszabályban a kizárólag gyógyászati célú medencét vagy tanmedencét tartalmazó közhasználatú fürdő napi megengedett terhelhetőségének meghatározására vonatkozóan. A jelenlegi definíció azoknak a fürdőknek jelenthet problémát, amelyek kis pihenőterülettel rendelkeznek.
A vízminőség ellenőrzésére és a mintavételre is készült egy részletes módszertani útmutató, amely már elérhető az NNGYK honlapján, és amely részletesebb leírást tartalmaz, mint a jogszabály. A szakember kiemelte, hogy a mikrobiológiai határértékekben jelentős változás az, hogy a töltő-ürítő medencékre vonatkozó korábbi magasabb határértékek megszűntek. A kémiai határértékek jellemzően nem változtak, kivéve, a szabad klórra vonatkozó előírást.
Bufa-Dőrr Zsuzsanna beszámolt az általuk üzemeltetett HUMVI rendszerről is, amely az ivóvízminőségi adatok gyűjtése vonatkozásában már hosszú évek óta működik. Ebbe a vizsgáló laboratóriumok töltenek fel adatokat, a népegészségügyi hatóság valamint az ivóvízszolgáltatók pedig validálják, jóváhagyják azokat. 2026-tól a fürdővízminőségi adatokat is ebbe a rendszerbe kell majd rögzíteni. Az adatfeltöltők tekintetében módosítás várható a jogszabály szövegében. Az alapadatokat várhatóan a járási hivatal számára kell majd megküldeniük a fürdőknek, ők rögzítik ezeket a HUMVI rendszerben, a vizsgálati eredményeket pedig a laborok fogják tudni feltölteni.
Az NNGYK illetékese röviden a fürdővízzel érintkező anyagokra is kitért. Elmondta, hogy ezek engedélyezésében nincs jelentős változás, viszont a vízzel érintkező anyagok szabályozása a magánfelhasználásra szánt termékekre is vonatkozik mostantól.
Várják a javaslatokat
"Jó néhány módszertani útmutató, illetve ezeknek a szakhatósági eljárásoknak a tájékoztatója már elérhető a honlapunkon. Amennyiben a fürdőknek, vagy fürdőszervezeteknek, bárkinek olyan témajavaslata van, amelyet érdemes még kiemelni, és egy külön módszertanban összefoglalni, várjuk a javaslatokat" - zárta előadását a szakember.
Bufa-Dőrr Zsuzsanna szerkesztőségünk kérdésére elmondta, hogy a jogszabály jelenlegi formájában, illetve szövegében a szállodák wellness részlegeire, illetve medencéire is vonatkozik. Ha az adott részlegbe, belépődíj ellenében külső vendégek is bemehetnek, a fürdő 1-es típusú közhasználatú fürdőnek minősül. De, hozzátette, hogy a jogalkotó nem zárkózik el a szállodákkal való egyeztetéstől.
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a szövetség egyik fő lobby céljaként említette az őszi közgyűlésén, hogy elérjék, hogy a szállodáknak ne kelljen megfelelniük az új jogszabályban foglaltaknak, hiszen nagyon sok hotel számára nem áll rendelkezésre elegendő hely az előírt zuhanyzók, lábmosók megépítésére.
Forrás: turizmus.com
