Kohán Képtár

2014 tavaszára befejeződött a Göndöcs-kert egészének teljes körű felújítása. A Kohán György festőművész alkotásait bemutató Kohán Képtár nagyobb épületbe költözött, korábbi helyszíne pedig Vigadó név alatt, multifunkciós rendezvényteremként működik tovább. Az eredeti pompájában helyreállított épületben számtalan közösségi program szolgálja a helyiek és a turisták szórakozását.

Békés megye első múzeumépülete volt az 1895-re elkészült képtár, amely ma a Kohán-hagyaték otthona. 1952-1975 között a dór oszlopos, timpanonos bejáratú neoklasszicista épület a város művelődési otthona volt, majd 1979-ben a Kohán-hagyaték kapott helyet az épületben. Kohán György festőművész (1910-1966) Gyulaváriban született uradalmi kovács gyermekeként. Tehetsége hamar megmutatkozott: 16 évesen már a gyulai alkotó kör kiállításán szerepelt képeivel. Budapesten, majd Párizsban és Rómában tanult, végül hazatért Magyarországra. Végrendelete szerint 691 festményt és 2215 grafikát ajándékozott Gyula városának, melyek egy része a Képtárban látható.

Kohán György (1910 – 1966) állandó kiállítás

A művész Gyulaváriban született. Első bemutatkozására 1924-ben. a Gyulai Műbarátok tárlatán került sor. Egy szegénysorból származó, vidéki fiú kitartó munkával kialakított magának egy különleges művészi világot, és felépített egy, a magyar festészetben példátlan életművet. 1960-ban és 1964-ben Munkácsy-díjat, majd 1966-ban Kossuth-díjat kapott. 1965-ben életmű-kiállításának a Magyar Nemzeti Galéria biztosított helyet.

A tartalom, és az ábrázolás stílusa az egész pályán végigvonuló kettős irányt mutat. Realista stílusban, erőteljes színekkel, súlyos ecsetvonásokkal beszél az alföldi, paraszti témáról, míg a másik irányt a sokalakos, lírai tárgyú és hangulatú, kubisztikus jellegű viasztempera képei, valamint monumentális freskóterv-grafikái adják. Európai formátumú művész. Egyedülálló festészete az alföldi realisták örökségét fejlesztette tovább, amely kiegészült mexikói és francia inspirációkkal. Alkotásainak olykor megdöbbentő ősereje, máskor játékosan groteszk és komikus jellege egy sokat szenvedett és nélkülözött ember stációinak lenyomatait tükrözik, aki mélységesen ragaszkodott európaiságához, magyar és alföldi gyökereihez.

Gyula városa, Kohán emlékére 1979-ben létrehozta a Kohán Képtárat, amely állandó kiállításnak ad otthont.

Szabadulószoba - Melyik a MŰalkotás?

Minden nyitvatartási napon (kedd-vasárnap) 12.00, 13.00, 14.00, 15.00 A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött; jelentkezés a +36 (70) 335 0857 telefonszámon, vagy személyesen a helyszínen. Díja: 2.500 Ft

Újabb magas nívójú kiállítás a Kohán Képtárban

A legnagyobb hazai csendéletfestőnek nyílik kiállítása a gyulai képtárban jövő héten csütörtökön. Az alkotó, akinek munkáit I. Ferenc József császár és király is kedvelte, aki 1915-ben Rippl-Rónai József elől nyerte meg az Állami nagy aranyérmet, 1924-ben a gyulai József nádor Tüdőszanatóriumban hunyt el.
Boda József magángyűjtő tulajdonában levő festményekből összeállított kiállítás érkezik a Kohán Képtárba. A szeptember 5-én nyíló tárlat Pentelei Molnár János munkásságát mutatja be. Az 1878-ban született alkotó fiatalon, mindössze 46 évesen hunyt el 1924-ben (száz esztendeje tehát) a gyulai József nádor Tüdőszanatóriumban.
Halálának 100. évfordulója alkalmából, idén tavasszal Dunaújvárosban (a korábbi Dunapentelén, a festő szülőhelyén), majd Perkátán, ősszel pedig Gyulán látható a gyűjtemény. A művész 1924. november 10-én, ecsettel a kezében, a gyulai József nádor Tüdőszanatóriumban hunyt el. A kórteremben is festett ugyanis, utolsó ismert műve a Gyulai őszi táj kukoricatörés után.
Pentelei Molnár János pályája elején elsősorban az elesettekkel és szegényekkel, majd Bibliai kompozíciók alkotásaival foglalkozott. Rövid pályafutására portré, életkép, tájkép és csendélet festészete tette fel a koronát, s vált általa korában és napjainkban is népszerűvé. A Protestáns Szemle című folyóirat egy évvel Pentelei Molnár halálát követően így írt a munkásságáról: "Főleg üvegeket, poharakat ábrázoló képei váltottak ki a régebbi kiállításokon nagy hatást, amelyeknek bravúros megfestésében, hol az üveg átlátszóságát, fénytöréseit, hol az üvegben lévő víz vagy paprika színváltozást okozó reflexeit nagy erővel, elsőrangú technikával vetette vászonra. Régi porcelánedények nemes fénye és rajzai, szent tárgyak művészi rendezetlenségben összerakott csoportjai, gyümölcsök, húsok és zöldségfélék gyakoribb tárgyai még csendéleteinek, melyek méltán tették a művész nevét ismertté és becsültté.”
A festőművész kedvelt, egyúttal azonban nem teljesen feltárt öröksége külföldön ezernél több, idehaza néhány száz alkotás formájában forog kézen, gazdagítja gyűjtők anyagát. Művei szerepelnek a Magyar Nemzeti Galériában, s megvásárolhatók aukciósházakban.
A Kohán Képtárban megvalósuló kiállítás a Boda József magángyűjtő tulajdonában lévő kollekcióból több mint 40 festményt mutat be. A tárlat, amelynek kurátora Gyarmati Gabriella művészettörténész, szeptember 5-én nyílik és november 17-ig látható a Kohán Képtárban.
Pentelei Molnár János már életében elismert alkotó volt. Több ösztöndíjat nyert, az 1910-20-as évek elismert festőművésze. 1915-ben, Rippl-Rónai József elől megnyerve azt, Állami nagy aranyérmet kapott a Paprika csendélet című alkotásával. Az uralkodó, I. Ferenc József császár és király is kifejezetten kedvelte a munkáit, számtalan alkotását megvásárolta a Budai Királyi Palotába vagy bibliai témájú festményeit, oltárképeit adományozta egyházaknak. A Benczúr Gyula iskola növendéke, majd később a Benczúr Társaság elnöke, több képzőművészeti kiállítás kurátora volt.
Gyulán bekövetkezett halálán túl életének voltak egyéb Békés megyei kötődései is. Felesége, alsó- és felsőeőri Kunos Adalberta úrnő orosházi születésű volt. Az építő felső ipariskolát elvégezve pedig a mezőhegyesi kataszteri hivatalba került. Ekkor gondolt arra először, hogy művésszé legyen.

Meghosszabbítva 2025. február 2-ig.